A fagyhalálhoz még csak fagy sem kell!

Súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy fagyhalál csak  hőmérsékleten fordulhat elő. A fagy miatti szövetroncsolódás bekövetkezhet valóban úgy is, hogy a nagy hidegben lehűlt test sejtjeiben lévő víz jégkristályokká fagy. Többnyire azonban a fagyási sérülés közvetett módon következik be: az okozza, hogy a szervezet a hideg hatására összehúzza a vérereket, hogy csökkentse a hőleadást.

Itt a tél, gondoljon erre is ha hajléktalant lát!

Az összeszűkült erek nem tudják megfelelően ellátni vérrel a szöveteket, így azok oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Az ilyen fagyási sérülés bekövetkezhet akár már plusz hat Celsius fokos hőmérsékletnél is, különösen, ha a szervezet hőleadását más körülmény (például nedves ruházat vagy erős szél) is növeli. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiknek valami miatt nem megfelelő a vérkeringése, például a kisgyermekek, az idősek, a mozgáskorlátozottak és az érszűkületes betegek.

A kipirult bőrtől a fagyhalálig

Igaz lehet az a népi bölcsesség, hogy a melegben tartott láb az egészség egyik alapja, hiszen először a végtagok hűlnek át. A túl sokat hidegen tartózkodó a kezeit, lábait hidegnek, később merevnek, zsibbadtnak érzi. A bőr sápadttá, vértelenné válik, később érzéketlen lesz. A didergés, vacogás, vagyis az ajkak, kezek remegése azt jelzi, hogy a test hőmérséklete jelentősen lecsökkent. A fagyásnak kitett testrész (a végtagok mellett ez leggyakrabban az orr, a fül, az állcsúcs) nagyon fázik, majd erős fájdalmak jelentkeznek. Ez afájdaloma tartós hideg hatására később megszűnik, de ez még rosszabb, hiszen annak a jele, hogy az idegek már érzéketlenné váltak a fagyott testrészben.

A folytatásban a fagyás fokozatai.