A „magyar jogtörténet sötét időszaka”, vagy a „jogállam ünnepe” – a lényeg: jönnek a közigazgatási bíróságok

Ellenzéki pártok bírálták, a KDNP viszont a jogállam ünnepének nevezte a közigazgatási bíróságok helyreállításáról szóló kormányzati javaslatot az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában.

KDNP: a közigazgatási bíráskodás helyreállítása a jogállam ünnepe

„Nagy jelentőségű törvényjavaslatról van szó. Szerinte a „szirénhangok” valótlanul állítják, hogy a harmadik hatalmi ágazatot veszélyeztetné a kormány a közigazgatási bíróságok visszaállításával. Ezek a hangok riogatnak, mert nem ismerik el, hogy az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása valójában a jogállam ünnepe…”

– fogalmazott Vejkey Imre (KDNP) emlékeztetve, hogy a kommunista diktatúra számolta fel a közigazgatási bíróságot.

Hamisaknak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a közigazgatási bíráskodás bevezetése a Fidesz-KDNP trójai falova lenne.

Valójában arról van szó, hogy a speciális szaktudást igénylő közigazgatási ügyekben az önálló közigazgatási bírói kar ítélkezzen

A javasolt rendszer – a Kúriáéval azonos besorolású – közigazgatási felsőbíróságból és nyolc közigazgatási törvényszékből állna – ismertette, hozzáfűzve, hogy bizonyos ügyekben már első fokon a felsőbíróság járna el.

fontos a magyar történelmi hagyományokon nyugvó közigazgatási bíráskodás helyreállítása.

Magyar György: Abszurd, elfogadhatatlan a közigazgatási bíróságok felállításának módja

MSZP: teljesen átpolitizálja a javaslat a bírósági szervezetrendszert

Varga László (MSZP) azt mondta:

az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.

A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat, ugyanis a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét. Ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik – mondta a képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra.

A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve

Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket – például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket – kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.

A többiek sem hagyták szó nélkül, kattintson és kiderül ki, mit gondol az ügyről….