Ágyúra verébbel – MTA-ügyben megszólalt a Professzorok Batthyány Köre is

A kormány mellett, és ez nem egyszerű szófordulat, szorosan működő Professzorok Batthyány Köre látványkonyha gyanánt tett ki magáért, hiszen szinte semmi mást nem tartalmaz állásfoglalásuk, mint a kormány lerohanási taktikájának feldíszítését, „újracsomagolását”.

Imigyen szólnak a tudós urak!

„Magunk is áttekintettük a tudományirányítás e téren sikeres országokban folytatott gyakorlatát. Ismerve az MTA és az ITM álláspontját és alapul véve a bevált brit és német modellt, az alábbi elképzelést ajánljuk az Önök figyelmébe. Ezt annak reményében tesszük, hogy az általunk lentebb körvonalazandó modell, amely meggyőződésünk szerint a magyar tudomány nemzetközi versenyképességét és nemzetgazdasági hasznosságát szolgálná, az MTA és az ITM számára egyaránt elfogadható lehet. Ez a modell egyszerre tenné lehetővé az MTA szakmai minőségi kontrolljának gyakorlását, valamint a kormányzat stratégiai és finanszírozási elképzeléseinek érvényesülését.”

Úgy tűnik, a levél írói azzal az aprósággal nem bíbeltek, hogy a fent nevezett brit és német modellek demokráciákban működnek, ahol nem kell tartani attól, hogy az állam vezetői és lovagjaik esetleg(?) saját érdekeik mentén majd beavatkoznak a szabad akadémiák és intézeteik belügyeibe.

„Javasoljuk, hogy az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését egyúttal biztosítva a kellő tudományos autonómiát. Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét. Ez a modell véleményünk szerint megfelelő alapot teremtene a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésének. Egy, az állammal kötendő, a jelenleginél magasabb szintű finanszírozási szerződés teremthetné meg a működés további alapját. Tudománypolitikai szempontból kívánatos, hogy az új szervezeti modell a korábbi szintnél a jövőben egyre magasabb ellátást biztosítson a kutatás, fejlesztés és innováció számára.”

Tehát – és itt lóg ki a lóláb – a fontos, a pénzt biztosító grémiumban állami túlsúly jönne létre, tehát a küllők közé dobható bot az ő kezükben lenne, vagyis – mint azt fentebb jeleztük – ez a javaslat nem más, mint a kormányakarat újracsomagolása. A levél többi része már csak méltatlan parasztvakítás.

Postafordultával

Mind két fél gyorsan válaszolt is a levélre. Nem véletlen egyik megfogalmazása sem, látszik, hogy a szavakat patikamérlegen mérték.

A miniszter levélének hangneméből és tartalmából könnyen kiolvasható a hála az elvi segítségért, az MTA elnökének válasza, sokkal visszafogottabb, sokkal inkább egy méltatlan kényszer szülte helyzet terméke.

Mi a magunk részéről Kálmán Lászlóval értünk egyet, aki így kommentálta a professzorok levelét:

„Ó, Istenem, ha megkérdeznének, ezer ötletem lenne, hogy mivel szórakozzon a „Professzorok Batthyány Köre”.

A teljes levél itt olvasható.

Kapcsolódó

Fogjunk össze a tudományért!