Connect with us

Kerítésen innen

Az MSZP hisz Horn Gyula örökségében

Megosztás

1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a határkerítést, s szeptember 11-én több ezer keletnémet indulhatott az NSZK-ba.

Megosztás

Az európai közösség tagjai akarunk maradni, de egy olyan közösségé, aminek az alapértékeiben tudunk hinni, nem pedig egy olyan közösségé, amit Orbán Viktor akar kialakítani és vezetni – mondta az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden Sopron határában annál a határkőnél, ahol 1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a határkerítést, szeptember 11-én pedig több ezer kelet-német indulhatott a Német Szövetségi Köztársaságba.

Horn Gyula hitt a békés megoldásban

Tóth Bertalan hangsúlyozta, hogy az „MSZP hisz Horn Gyula örökségében”, egy igazságos Magyarországban, az európai értékek tiszteletben tartásában, a nyitottságban és az együttműködésben. Olyan Európai Uniót akarunk, ami demokratikus, szociális és figyelembe veszi az emberi jogokat – jelentette ki.

A 29 évvel ezelőtti eseményeknek azért van ma is szimbolikus jelentőségük, mert akkor egy olyan folyamat kezdődött el Magyarországon, „amelynek a keretében élhettünk, de ennek a kereteit ma folyamatosan lebontják” – mondta.

Hozzátette, hogy Horn Gyula azon az állásponton volt, hogy semmilyen retorzió nem érheti azokat a menekülteket, akik akkor Magyarországon voltak, mert hitt a békés megoldásban. „Már akkor kiállt azokért az emberi jogokért, amiket ma mi is, és az egész Európai Unió képvisel.”

„Mindig a mindennapi ember értékeit tartotta szem előtt, nemcsak a politikájában, hanem személyes kapcsolataiban is”

– fogalmazott Tóth Bertalan.

A határnyitásra ma is büszkék lehetünk

Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP korábbi elnöke arról beszélt, hogy a határ megnyitása egy olyan eseménye volt a magyar külpolitika történetének, amire ma is büszkék vagyunk. Két hónappal később leomlott a berlini fal.

Az előzményeket felidézve azt mondta, a határnyitás „logikus következménye volt mindannak, amit 1981-től a magyar külpolitika tett. Egy nagyon óvatos és a nyilvánosság teljes kizárása mellett folyó nyitás volt ez a nyugat felé”, aminek a része volt később egyebek mellett az is, hogy 1989 márciusában Magyarország aláírta a genfi egyezményt.

Kovács László hangsúlyozta, hogy akkor az ENSZ menekültügyi egyezményének oldalára állt Magyarország. A jelenlegi kormányfő „soha nem említi ezt az egyezményt, pedig ez ma is érvényes és ez szabályozza az ENSZ tagállamok álláspontját menekültügyben” – mondta.

A Horn-kormány évei sikeresek voltak

Az akkori nyitás ellentéte volt annak a nyitásnak, ami ma történik Magyarországon – tette hozzá, majd beszélt arról is, hogy a nyugati nyitás óvatos lépéseinek köszönhetően, Magyarországon az MSZP 1994-ben Horn Gyula vezetésével választást nyert. Úgy véli, hogy azokra az évekre joggal lehet büszke a párt, mert „azok a rendszerváltás utáni Magyarország sikeres évei voltak”.

„Nekünk akkor a világon szinte mindenütt csak barátaink voltak, ellenfeleink, kemény kritikusaink nem, ma szinte mást sem látunk. Egyedül egy irány van, keletre az illiberális államok felé”.

Az MSZP-nek meg kell tennie mindent, hogy ezt az irányváltást fékezze, lehetőleg megállítsa – mondta Kovács László.

(Forrás: MTI)

Horn és Orbán: mecsoda kölönbség!!!

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük