A kormány és az a bírói testület egyre inkább maga alá gyűrt része láthatóan gondolkodóba esett a konstrukció-gyanús Czeglédy ügy kapcsán. Ennek tudható be, hogy legalábbis addig, amíg másként nem döntenek, vagy nem konszolidálódik a jelenleg elég viharos belpolitikai helyzet, házi őrizetbe helyezték a mára már ikonikussá vált jogász-politikust.
Use your ← → (arrow) keys to browse
Megosztás
A kormány és az a bírói testület egyre inkább maga alá gyűrt része láthatóan gondolkodóba esett a konstrukció-gyanús Czeglédy ügy kapcsán. Ennek tudható be, hogy legalábbis addig, amíg másként nem döntenek, vagy nem konszolidálódik a jelenleg elég viharos belpolitikai helyzet, házi őrizetbe helyezték a mára már ikonikussá vált jogász-politikust.
Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék büntető kollégiumának vezetője szombaton az MTI-vel.
Bakos Éva elmondta, a törvényszék szerint a gyanúsított esetében továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy Csaba törekedett az eljárás meghiúsítására.
Az ellene folyó nyomozás azonban befejeződött, iratismertetések történtek, hamarosan vádat emelnek. A törvényszék szerint ezért nem szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés a gyanúsítottal szemben – közölte a kollégiumvezető.
A bíróság Czeglédy Csaba tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölte ki, mozgását technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben – például orvosi kezelésre – hagyhatja el – tudatta Bakos Éva.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.