Connect with us

Blogbazár

Debrecenben tabutéma a stadionépítés – a nemzeti foci mindent visz!

Megosztás

Ma kis hazánk a stadionok árnyékában él. Kedves vezetőnk hobbijának látványos eredményeként – még össze nem dőlnek – a súlyos százmilliárdokból épített futballarénák jelennek meg.

stadion
Megosztás

Ma kis hazánk a stadionok árnyékában él. Kedves vezetőnk hobbijának látványos eredményeként – még össze nem dőlnek – a súlyos százmilliárdokból épített futballarénák jelennek meg.

Az egyiptomi fáraók  – az örökkévalóságnak – piramisokat építettek, hazánk kedves vezetőjének az építményei többségét pár évtized múlva benövi a gaz, az ürgék és pockok kedvenc lakóhelye lészen. Persze lesz közölük, amelynek a romba dőlésére még talán ennyit sem kell várni.

A stadionépítés tabu téma

Nem oly régen, amikor Debrecenbe költöztem, és elkezdtem a helyi közéletbe egy keveset bekapcsolódni, barátaim arra figyelmeztettek, hogy a cívis városban egy tabu téma van – persze később kiderült, van itt még rengeteg – a stadion építése. Arra a városnak, mint egy falat kenyérre, úgy van szüksége, mondták. Kussolt is mindenki, persze így van ez manapság is. /Örömömre azonban úgy látom, hogy itt a cívis városban is egyre markánsabban hallatja hangját az az új nemzedék, amely számára Orbán vitéz is a múltat, a maradiságot jelképezi./

Fel is épült – közel 15 milliárdért –  szép is, modern is, minden igényt kielégítene.

„Csak ” egy baj van, hogy az aranylábúak a legutóbbi években – miközben a zsebük tele lett – még azt a keveset is elfelejtették a fociból, amit tudtak. Közben a nézők is elmaradtak, a több mint húszezres stadionban az átlagnézőszám jó ha eléri a háromezret. Ha jól emlékszem, nemrégen olvastam, hogy alig valamivel több mint 16 százalékos a kihasználtsága a stadionnak. Legutóbb talán 1800 néző vacogott a lelátókon. Ezért érdemes volt megépíteni. Futja a fenntartására a közpénzből. /ja, ez is tabu, tudják/ A város tehetősei a VIP páholyba jelennek meg, az számít, csak aki oda fér.

A jegybevételből még zsíros kenyérre sem telne a kluboknak,

ennek ellenére havi 5-8 milliós fizetésekről is hallani. A városi legendák szerint az állami tulajdonú cégek „ajánlást” kaptak -elég magas helyről –arra, hogy melyik egyesületet illene támogatniuk. A társasági adó felajánlásból és a szerencsejáték nyereségéből a fociba zsákszámra öntik a közpénzt, így a „szponzori „bevételekkel együtt, soha ennyi pénzzel a klubok többsége hazánkban, még nem gazdálkodott.A színházaktól –álságos jogcímen a Fidesz megvonja a TAO pénzt, ugyanakkor a sportban szinte mindennapos lenyúlásokkal nem foglalkoznak az illetékesek, az tabu.

Azok az ezrek akik a futball környékén bábáskodnak, mesés jövedelmeket vihetnek haza,

annak ellenére, hogy a foci, az a béka segge alatt van. / Talán, még túl enyhén is fogalmaztam./ Kis foci–nagy lóvé. Mindezt még meg is akarja most fejelni a Fidesz, hiszen a nemzet fővadásza által jegyzett törvényjavaslat szerint egy botlábú magyar focista akár 500 milliót is megkereshet úgy, hogy csak minimálisat adózik. Nyugati nagy klubokban a játékosok beviszik a nézőket a stadionba, a nagy világcégek versenyeznek azért, hogy egy neves klub szponzorai lehessenek. Ott senki sem kérdőjelezi meg a játékosok juttatásait. Nálunk közpénzből tartja fenn a Fidesz a nemzeti focit, dézsaszámra öntik a milliárdokat a feneketlen kútba. Mindez kidobott pénz az ablakon. Miközben a kórházakban nincs elég CT, MRI, hiányoznak a képzett szakemberek.

A Fidesz politikacsináló agytrösztje

valószínűleg az ősi római mondás első felét szerette volna érvényesíteni. Ha már kenyere nincs az emberek millióinak, akkor legalább cirkusz legyen. Nos, ma elmondhatjuk, hogy sem cirkusz, sem kenyér nincs ! Ennek ellenére a stadionépítési őrület az tovább folytatódik. Pár ezer fős településeken épülnek az új pályák, annyi férőhellyel, hogy vígan elférne benne, a kisvároska apraja, nagyja. Nagyobb férőhelyű stadion, magasabb ár, abból pedig valószínűleg többet lehet magánosítani, magyarul ellopni. Ha csak a 20 százalékos visszaosztási százalék él–sokak szerint igen naiv vagyok, amikor az elsíbolt pénz nagyságát ennyire becsülöm–, akkor is milliárdok kerülnek a hűbéri láncban újraelosztásra.

A stadionépítési láz folytatódik.

Épül az új Puskás Stadion, a bekerülési költségről már horrorisztikus összegeket hallani. Az induláskor, a kormányváltás után 35 milliárdról beszéltek, majd két évvel ezelőtt, már 100 milliárd körüli összegre becsülték a költségeket. Mikor kiderült, hogy a főváros visszalép az olimpiai pályázattól, ez az igen tekintélyes összeg, valami oknál fogva hirtelen közel 200 milliárdra nőtt. Hogy miért, erre igen egyszerű volt a válasz: csak. A végösszeget szerintem ma ember nincs aki meg tudná mondani. Hiszen -sok rokon, rengeteg haver, csókos, talpnyaló imádkozik azért, hogy egy kis apró hulljon a zsebébe.

Atlétikai vb – az új dili

De már itt az újabb őrület, amely elsikkadt a rabszolgatörvény elleni tiltakozási hullámban. Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot. A világ harmadik legnagyobb sporteseménye százmilliárdokba fájhat az országnak. Gondoljunk csak bele, az úszó vb úgy kettőszázat kóstált -alsó hangon-akkor az atlétika nagy seregszemléjének a végső számlája bőven eléri akár a 300 milliárdot is. Aki még nem tudta, azt most láthatja, mindenre van pénz hazánkban, amit a kormányzó őfőméltósága fontosnak tart. Hogy évente 32 ezer magyar ember hal meg azért, mert nem jutott időben megfelelő orvosi ellátáshoz, az bőven belefér Orbán vesztességi rovatába. Több is veszett Mohácsnál, egyébként is hulljon a férgese mondják a milliárdos fideszes potentátok.

Ha majd – remélem mihamarabb – a magyar nép elzavarja Orbánt, az országra maradnak a gyalázatos rendszer emlékművei, a kacslábon forgó stadionok.Ott árválkodik majd az 1600 lelkes Felcsúton a Mű, benőtte a gaz, arra a sorsra jut, amelyet megérdemel, az enyészet vár rá. Orbán „emléktáblája”pedig oda kerül ahova való, az út porába.

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük