Van az úgy, hogy az embert meglepik. Mint most a Kétfarkú Kutya Párt passzivistái
„Örök élethez örök ételt”
Tucatnyi civil ismerőssel találkoztunk péntek délután a belvárosban, s az egyikünk szóvá tette: segítenünk kellene, mert a kutyapárt éppen tartós élelmiszert – „az örök élethez örök ételt” – gyűjt a borsodi éhezőknek és várja a csomagokat a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Roppant szegény, isten háta mögötti kis falvakban osztják majd szét a rászorulók között az adományt, amit a jótékony emberektől kapnak…
Ebben a körben természetes: mindenki bedobott a kalapba, amennyit éppen tudott, tán egy-két miniszterelnökségi Gundel-menüre valót. Szolid summa persze, de azért több a semminél, ha nélkülözőkről, köztük gyermekekről van szó. Be is vásároltunk gyorsan. A szatyrokba konzerveket, tésztát, kekszet, tartós tejet, hasonlókat pakoltunk, s irány a gyűjtőhely, a Kutyapárt országzászló tövében álló sátra.
Bőkezűen megfizették
Ott átadtuk a kutyapártiaknak a pakkokat. Mosolyogva, kedvesen megköszönték. Már épp indultunk volna hazafelé, lelkünkben a megnyugtató érzéssel, hogy talán valakiknek így tényleg segítünk átvészelni néhány ínséges, hideg téli napot, amikor utánunk szóltak: – Várjanak, nem ingyen kértük ám az adományt! Fizetünk érte…
És nem blöfföltek! Tényleg fizettek. Méghozzá igazán bőkezűen: mindegyikünknek egy-egy vadiúj, ropogós tízezer forintos Soros- bankóval.
