Gábor György: Magyarországon Orbán diktatúrát hozott létre

Gábor György vallásfilozófussal, Németh Péter készített interjút. A beszélgetés során számos kérdést érintettek, többek között a mai orbáni hatalom jellegéről, és Bayer Zsolt, tudományos köntösbe bújtatott fejtegetéseiről is elmondta álláspontját a tudós.

Bayer, az aktuális hatalomnak akarván ideológiai támaszt nyújtani,

a vallást hívta segítségül a kormány bevándorlás ellenes politikájához. Többek között arról is beszélt: az elkényelmesedő, fogyasztásban érdekelt, a reformáció szellemét gyengítő európaiak, akik nem akarják még önmagukat sem reprodukálni, velük szemben viszont ott állnak a vallásukhoz keményen ragaszkodó, nyilván iszlám tömegek:

„Nem hallottam Bayer szövegét, de így, ebben a megközelítésben azt kell mondanom, hogy ez teljesen hamis beállítás. Attól tartok Bayer azt sem tudja, mi a reformáció szelleme. Mert kétségtelen: a reformáció hihetetlen újdonság volt a maga korában, de a lényege éppen abban állt, hogy visszatérni az eredeti jézusi és biblikus tanításhoz. Ahhoz az eredeti tanításhoz, amit az évszázadok során meghamisítottak. ” „…./ „Azt állítom tehát a bayeri meghatározásnak semmi értelme nincs, semmi köze a történelemhez, hanem egy politikai-hatalmi konstrukció, amivel a jelen hatalmi szándékait kívánja bizonygatni, csak éppen a történelem ezt nem hagyja., s mint annyiszor máskor, szétfeszíti a konstrukció kereteit.”

Természetesen Bayernek joga van vitatkozni akár a liberalizmus eszmerendszerével is

-állítja a vallásfilozófus, de egy tollvonással kiiktatni vagy primitív módon leegyszerűsíteni, az egyszerre vall hatalmi őrületre és roppantul kínos tájékozatlanságra:

„Ráadásul azt állítani, hogy ez az egyik fő ellenség, az bizony azt jelenti, hogy egyszersmind, szerinte legalábbis, a katolikus társadalmi tanítás is ellenséges doktrína, ellenség az emberi jogok egész problémaköre, beleértve az emberi méltóság fogalmát, de számára ellenség a vallás- és lelkiismereti szabadságának, a sajtó szabadságának, a vélemény szabadságának a gondolata is. Ha pedig mindezek ellenséges értékek és fogalmak, akkor nem kell kertelni, nem kell pávatáncot lejteni, tessék szépen kimondani…”

Gábor kiemelte, a jelenlegi politikai hatalom úgy gyakorolja a hatalmat, hogy kormányozással, a kormányzati munkával nem törődik, viszont folyamatosan ellenségképeket mutat fel:

„Hogy az ellenséget éppen most migránsnak, vagy Soros-bérencnek, vagy civil szervezeteknek nevezzük, szinte mindegy is, a lényeg, hogy legyen mindig ilyen, folyamatosan behelyettesíthető lap a kormányzat kezében. Nekünk meg az a feladatunk, hogy újra és újra elmondjuk: ez nem stimmel, nem igaz az, amit el akarnak velünk hitetni.”

Gábor György: A vetemedő – a diktátor-effektus legyűrte őt …..

A liberalizmusnak tudható be,

hogy 1990-ben, az addig monolitikus, egyszólamú társadalmi berendezkedés egyszer csak megváltozott, többszólamúvá vált. Most azonban egy új egypártrendszer formálódik:

„Ennek megfelelően akarják átalakítani az egész oktatási rendszert – például azzal, hogy csak egy államilag készített tankönyv létezik -, azzal, hogy szétverik a tudományos élet csúcsműhelyét, az MTA-t, s majd a minisztérium mondja meg hogy mit lehet kutatni, s kik kutathatnak.” /……/ „

Hangsúlyozta, ez a politikai szándék veri szét az egész oktatási rendszert, az általános iskoláktól az egyetemekig, 16 évre leszállítva a tankötelezettségi korhatárt, drasztikusan lecsökkentve a gimnáziumi férőhelyeket:

„…s ezzel egész Magyarországot egy harmadosztályú összeszerelő műhellyé lefokozva. De így verődik szét a sajtó szabad rendszere, s alakult át a közszolgálat igazi pártszolgálattá.”

Az Európai Unió vezetői súlyos politikai hibáját abban látja,

hogy nem ismerték fel: mindannak, ami az Unió ellen történik, annak precedens-értéke lesz. S lám: a rendszerváltó országok majd’ mindegyikében így is lett:

„Finomkodhatunk, amikor meg akarjuk határozni, hogy mivel állunk most szemben, beszélhetünk féldemokrációról, vagy hibrid rendszerről, illiberális demokráciáról, autokrata rendszerről stb, de nem: diktatúra az, amivel szemben állunk. Ezt szeretném itt és most világosan és egyértelműen kimondani. „

Gábor György: Tényleg nem érzed úgy, Kedves, Szép és Bölcs Országom, hogy eddig és nem tovább?

Kiemelte, a demokrácia leglényege a szabad választás.

Ha viszont ezt is eltünteti a rendszer, márpedig eltüntette, akkor nem beszélhetünk demokráciáról:

„Itt a közszolgálat pártérdekeket szolgál, az ügyészség, a rendőrség, vagy éppen a közigazgatási bíróságok pártérdekeket szolgál, s az ellenzék csak mikroszkópon keresztül vehető észre. Már messze nincs szabad véleménynyilvánítás, a politikai vélemény szabadsága nem adott., ugyanis mindenki – sajnos teljes joggal – egzisztenciális, munkahelyi és egyéb retorzióktól tarthat. ” /…../ „Tehát nem a gyűlöletkampány a megoldás. Erre mindössze Orbánnak van szüksége, ő mondja meg, éppen kit kell gyűlölni, és ő mutat utat, ki ellen vezeti ő, mint győztes hadvezér, az ország népét, világosan jelezvén: ha nem lenne, már régen lerohantak volna bennünket ezek a hordák, megerőszakolták volna az asszonyainkat és lányainkat, stb”

Orbán az idők végezetéig képzeli magát a hatalom csúcsára,

s hogy gazdaságilag előnyeit tovább élvezhetik a gyermekei, az unokái, ameddig világ a világ. És ezzel ugyanoda jutottunk vissza:

„A kulcskérdés az, hogy mekkora Európa józanabbik része, amely képes visszaszorítani ezt a mindre könnyű és leegyszerűsítő választ adó életveszélyes rendszert. Ha nem sikerül, akkor a nemzetállamok egymás ellen forduló ellenségképei válnak egyre inkább dominánssá. Ez pedig – ennyit tudunk a történelemből – háborúkhoz vezet. Súlyos kataklizma elé nézhetünk, ha ezen nem tudunk úrrá lenni.”