Hasznot húznak a Quaestor bukásból

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. A cikk második részében most többek között bemutatják, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben kreatívan értelmezte a törvényt, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.

A lap írásának első részéből már tudható, hogy:

• A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére.
• A kormányzat erős nyomást gyakorolt a Quaestorra, menekítette saját vagyonát.
• Szijjártó Péter külügyminiszter évtizedes kapcsolatot tart fenn Tarsoly Csabával.
• A Quaestor ígéretet kapott, ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget.
• Több tízezer károsult azóta is fut a pénze után.

Az MNB alelnöke „kreatívan értelmezte a törvényt”

2015. március 9-én a Quaestor Értékpapírt Zrt. ideiglenes felfüggesztési végzését – vagyis a Quaestor cégcsoport halálos ítéletét – Windisch László MNB alelnök írta alá. A döntésben Windisch visszatérően és következetesen egyes szám első személyben fogalmaz, azt írja például „azt a végzést hozom”, vagy „a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem”, ami azért aggályos, mert a jogszabály szerint csak a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozhatott volna meg ilyen döntéseket. A PST aznapi üléséről azonban a nyomozati anyagban semmilyen dokumentáció nem található, így az ülés jegyzőkönyve sem.

Idén év elején a Kúria is elmarasztalta a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatát, a problémát az okozta, hogy „az MNB alelnöke meglehetősen kreatívan értelmezte a saját magára vonatkozó törvényi előírásokat.” A bíróság több olyan döntést is megsemmisített, amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, de Windisch hozott meg. A bíróság felhívta az MNB figyelmét, még nekik sincs joguk törvényi előírásokat belső ügyrenddel felülírni. A Quaestor ügyfelein azonban a Kúria 2018-as döntése már nem segíthetett.

Az ideiglenes felfüggesztés másnapján, 2015. március 10-én Windisch felügyeleti biztost rendelt ki, innentől Szombati Zsigmond hozhatott meg minden döntést, átvette a felügyeletet a társaság felett. Március 12-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak a Quaestor központjában, 26-án pedig a cég székhelyén őrizetbe vették Tarsoly Csabát és két munkatársát. A felügyeleti biztos alig egyhavi vizsgálódás után azt a következtetést vonta le, hogy „a saját tőke nagy valószínűséggel nem nyújt fedezetet”, ezért azt javasolta az MNB-nek, vonja vissza a társaság működési engedélyét, és kezdeményezze a bíróságnál a felszámolási eljárás megindítását. Másnap, április 17-én a PST döntést hozott a Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) azonnali felszámolásáról. Ezután felszámolóbiztost neveztek ki, aki csak május 19-én adott megbízást a Deloitte-nak a teljes pénzügyi vizsgálatra.

Az anyacéghez, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-hez (QPT) azonban csak hónapokkal később, július 17-én rendelt ki a Fővárosi Törvényszék ideiglenes vagyonfelügyelőt.

Jól járnak a barátok

A Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti, amelyben nemcsak felszámoló cégek, de ügyvédi irodák és faktorcégek is találhatók. Az anyacég, a QPT felszámolásával megbízott Kvantál Kft. 539 millió forint felszámolói díjra tart igényt a bíróságtól.

A Quaestor legértékesebb elemét nem helyezték zár alá, hiába kérték a károsultak, sőt még maga Tarsoly Csaba is a bíróságtól. A Quaestor vezére a Duna Cityről azt mondta, a tervezett beruházás értéke 300 milliárd forint volt, csak ebből az egyetlen vagyonelemből kártalanítani lehetett volna az összes Quaestor-károsultat. A soroksári Duna-ág melletti 32 hektáros Duna City területét a Kvantál céghálójához több szálon is köthető Patik, Varga és Társaik Zrt. hirdette meg jóval a valós ár alatt: 28 milliárd forintért. Végül a legkomolyabb Quaestor-hagyatékot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, tehát a magyar állam vette meg, alig több mint 18 milliárdért.

A Kvantál Kft. által előterjesztett 2. számú közbenső mérleg tartalmazza a hitelezői igényeket és a vagyonfelosztási javaslatot is. Szembetűnő, hogy a vagyonfelosztási javaslatban az opciós hitelezők és a Befektető-védelmi és Kárrendezési Alapon kívül csak és kizárólag a VIN-Faktorra és az Expert-Factorra engedményezett követelések kifizetését javasolják. Ezek a faktor cégek pedig a Kvantál Kft.-vel 2006. óta együtt mozgó Jo(g)tanácsadó Kft.-hez köthetők. A Kvantál és a  Jo(g)tanácsadó Kft.  székhelye is mindig ugyanott volt – annak ellenére, hogy többször is költöztek az évek folyamán. Az utóbbi Sági Gyula cége, a VIN-Faktor és az Expert-Factor pedig áttételesen szintén hozzá köthető.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kapcsolódó:

Orbán van a Tarsolyban