Connect with us

Kerítésen innen

Ilyen nyomorban él legalább 1,5 millió magyar

Megosztás

Magyarok milliói élnek nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban, 1,5 millióan pedig nyomorban, olyan lakásban, amellyel igen súlyos problémák vannak.

nyomorban élnek
Megosztás

Magyarok milliói élnek nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban, és pénzük sincs a felújításra. 1,5 millióan pedig nyomorban, olyan lakásban, amellyel igen súlyos lakásminőségi problémák vannak.

A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, vagyis a magyarok többsége él a lakásszegénység különböző formáiban, amelyből nincs kiút: a lakhatási szegénység részproblémái egymással összefonódva olyan ördögi kört alkotnak, amelyet lakásszegénységi csapdának nevezhetünk és aminek minden dimenziójában hátrányt szenvednek az alacsony jövedelmű háztartások.

A lakhatási problémák korántsem csak a hajléktalan embereket és a Budapesttől távoli szegénytelepeken élőket érintik. A Habitat for Humanity Magyarország idén hetedik alkalommal mutatta be éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénységről.

Kiderült,  kettő- és hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénység különböző formáiban élnek ma Magyarországon és különösen bizonytalan az albérlők helyzete.

Minden harmadik háztartás lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, tehát jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek törlesztőrészleteire.

Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak (a háztartások harmadának) van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13 százalékának pedig 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7 százalékának az értékében.

Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, azaz szegényebb háztartások valamennyi dimenzióban hátrányokat szenvednek: jobban érintik őket az energiahatékonysági problémák, sokkal nagyobb valószínűséggel élnek az ország olyan területein, ahol nem érhetők el alapvető szolgáltatások, illetve jogilag is sokkal kiszolgáltatottabb a lakhatási helyzetük.

Országszerte tízezrek szorulnak ki periférikus lakóhelyekre, további százezrek pedig a perifériákra „szorulnak be”, például külterületi, zártkerti, aprófalvas területekre.

Nincs kormányzati szándék a helyzet kezelésére

– Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására, a jelenlegi széttagolt, több minisztérium alá tartozó lakhatási ügyek megfelelő koordinálására – mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak.

Hazánkban az albérletárak 2010 és 2016 között országos átlagban 75 százalékkal nőttek, az árak emelkedése pedig azóta sem állt meg.

(Forrás: Pénzcentrum)

Kapcsolódó:

A nyomortelepek felszámolására kapott uniós pénz a haveroknál landol

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük