Connect with us

Kerítésen innen

Napjaink politikai foglyaiért – Nagy Imre-évforduló – Így járhat mindenki, aki az útjukba áll

Nagy Imre
Megosztás

1958. június 16-án hajnalban a Kádár-rezsim egyértelmű utasítására, szánalmas koncepciós peres színjáték végén kivégezték Nagy Imrét és halálra ítélt társait. A hatvanadik évfordulóra Nagy Imre ismét kényelmetlenné vált az uralkodó rendszer számára.

Az új rezsim politikai foglya üzen a börtönből

A következő napokban, a kerek évfordulóra lesznek persze a megszokott koreográfiát követő „emlékünnepségek”, amelyeken a faarccal álldogáló öltönyös-nyakkendős funkcik óvakodnak majd bármilyen érzékeny történelmi tanulság pedzegetésétől (kivéve persze a kötelező migránsozást és sorosozást, a propagandazombiknak erre még az 1958-as események felidézése is bizonyára jó alkalom lesz…)

Érdemes azonban odafigyelni azokra az eseményekre – és részt is venni azokon – amelyeket az évtizedek óta bátran politizáló szabadságvédő civil csoport, a Nagy Imre Tásraság Budapesti Szervezete (NIT BP) készít elő.

A NIT BP-nél idén június 15-ére összpontosítanak. Természetesen megemlékeznek június 16-áról, Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes MIklós kivégzésének évfordulójáról is, de az új magyar diktatúra kiépülésének árnyékában arra a napra fordítják figyelmüket, amikor 1958-ban a tavasztól felgyorsított perben kimondták a halálos ítéleteket és a kiszabták a kemény börtönbüntetéseket.

Az évfordulós előkészületek már hetek óta zajlanak. A NIT BP munkatársai profi filmes segítséggel portréfilmet forgattak egy kiváló harcostársukról, Boross Gézáról (aki ellen1959-ben azért koholtak „megtorló” eljárást, mert édesapja a Horthy-korban kiváló, becsületes katonatisztként szolgált, és így fia beleillett a „horthysta ellenforradalom” koncepcióba…)

Czeglédy Csaba sorsa  a tönkretett magyar demokrácia egyik tragikus jelképe

Czeglédy Csaba

Dr. Czeglédy Csaba útja

A NIT BP munkatársai az évfordulóra készülve a napokban meglátogatták a szegedi Csillagbörtönben fogva tartott Czeglédy Csabát. Czeglédy sorsát a NIT BP a tönkretett magyar demokrácia egyik tragikus jelképének tekintik. A börtönben hosszú interjút készítettek Czeglédy Csabával, amelyet igyekeznek minél gyorsabban nyilvánosságra hozni. De a legfontosabb, hogy a gesztussal az ötvenhatosok szolidaritásáról biztosították az Orbán-rezsim által kipécézett és meghurcolt fiatal jogászt. Minden ilyen külső üzenet erőt adhat a további küzdelemhez.

Tüntetés a Gyorskocsi utcában

A jogvédő 56-osok az évforduló napjára „Követeljük a független és tisztességes igazságszolgáltatást!” címmel hirdettek meg demonstrációt a Facebookon.

Napjaink politikai foglyaiért

dr Donáth Ferenc

dr. Donáth Ferenc Nagy Imre és Társai per 60. évfordulójára emlékező esemény a fő szervező,

„2018. június 15-én, pénteken, 10 órakor, a Gyorskocsi utcai tárgyalóteremben, az eredeti helyszínen emlékezünk meg” – mondta a demokrata.info portálnak nyilatkozva a Nagy Imre és Társai per 60. évfordulójára emlékező eseményről a fő szervező, dr. Donáth Ferenc.

Figyelem! Donáth Ferenc hozzátette:

„ez az intézmény ma is az ítéletvégrehajtás és a katonai bíróság használatában van, ezért a megemlékezők listáját előre le kell adni. Kérem, aki velünk tart, a személyi iratait hozza magával, és előre jelezze nekem írásban a donath56@freemail.hu e-mail címen, vagy a facebookon .”

A megemlékezés azonban nem marad meg a hatvan évvel ezelőtti terrorbíráskodás felidézésénél. A Gyorskocsi utcai esemény után „közösen átmegyünk a Markó utcába 12 órára a bíróság elé demonstrálni, napjaink politikai foglyaiért – jelentette be dr. Donáth Ferenc.

Ha  kommunistát keresnek, nézzenek körül a Fideszben

Mégis, kikre gondolhatnak a NIT BP demokratikus hagyományokhoz hű ötvenhatosai, amikor napjainkra utalnak?

Császy Zsolt

Sukoró-ügy – Jogerősen letöltendő börtönre ítélték a sukorói telekcsere két vádlottját (Kép MTI)

Az alábbi két idézettel jellemezzük a helyzetet Császy Zsolt 2010-es zárkanaplójából, amely 2015 óta könyvalakban is olvasható:

“A velem történteket értékelhetném a Fidesztől való megválásom történeteként is. 1993-ban két üzenettel óvtam korábbi harcostársaimat a hatalom veszélyétől:
1. “Inkább élek egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól szervezett diktatúrában”
2. “Az erő alkalmazása kultúra nélkül barbárság”.
Figyelmeztetéseim persze nem érték el céljukat, mi több: talán engem juttattak utóbb átmeneti börtönszálláshoz. Bebörtönzésemmel azonban nem elsősorban közös emlékeinket kívánták felidézni egykori társaim, hanem legveszélyesebb politikai ellenfelüknek, Gyurcsány Ferencnek próbálták kijelölni az utat. Továbbá az egész társadalomnak akartak üzenni (…) így járhat mindenki, aki az útjukba áll.
Az Orbán-rezsimnek, mint minden önkényuralomnak, nembeli lényege, hogy folyton ellenséget keres magának, és az ellene vívott harcban próbálja igazolni a módszereit. Ellenség lehet bárki: a korábbi politikai vezetés, a szabadon gondolkodó értelmiség, az Európai Unió, a menekültáradat.” (Császy Zsolt: Az Orbán-rezsim börtönében. DE-HUKÖNYV, Miskolc, 2015. 249. oldal)

“A büntetőjogot politikai célra felhasználva kísérleteznek velünk.

A politikai megtorlás kottája szinte ugyanaz. Sajtóterméknek csúfolt uszító agitációs propagandaeszközök megrendelik a leszámolást (az elszámoltatást), majd buzgón “beszámolnak” a büntetőeljárásról. Szelektíven kiemelnek részeket, amik ellen védekezni, a sajtón keresztül a nyilvánossághoz fordulni nem engednek, mert az “ellentétes a nyomozás érdekével”. A propagandával félretájékoztatottak előre bűnöst kiáltanak, és ha a kényszernyugdíjazások árnyékában is felmentő ítéletet hoz, akkor simán lekommunistázzák a bírót. (Pedig ha már kommunistát keresnek, akkor a vádemelők között kellene keresniük.) Az a bíró, aki felmenti a politikai perek vádlottjait, a szakmai karrierjét kockáztatja, de később arra is lesz példa, hogy ellene fognak büntető eljárást indítani. Az a bíró ellenben, aki törvénysértő módon például engem is előzetes letartóztatásba helyezett, (igencsak szerény szakmai pályafutása ellenére) az Alkotmánybíróságban találja magát. Ezekben a sakkjátszmákban csak az egyik tét a saját sorsunk, a másik az ország sorsa – már csak ezért is végig kell játszanunk a partit.” (i.m. 201. oldal)

Kapcsolódó

 

 

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük