Connect with us

Banánköztársaság

Németh Szilárdnak semmi sem drága

lengyel-magyar1
Megosztás

Az Európai Bizottság  a 7. cikkely lengyelekkel szembeni beélesítése mellett döntött. Az úgynevezett atomfegyvert legközelebb akár Magyarország kormánya ellen is bevethetik.

A 7. cikkely lényege

Talán senki nem fogalmazta még meg olyan egyszerűen és pontosan, miért is van szükség rá, és mit tartalmaz a 7.cikkely, mint Fekete Balázs, az MTA kutatója. Maga a közlemény meglehetősen kritikus hangvételű, talán ezért is tartotta fontosnak az MTA annak hozzáfűzését a publikációhoz, hogy az nem az akadémia, csupán a kutató véleménye. Amit Fekete Balázs magáról a cikkelyről ír, az viszont tűpontos.

„A 7. cikkely célja nagyon egyszerűen összefoglalható: lehetőséget teremt az EU számára, hogy alkotmányos eszközökkel megvédje az identitása alapját alkotó értékeket. Ha belegondolunk, ebben nincsen semmi szokatlan, hiszen egy vállaltan értékközösséget is alkotó, föderatív jellegű politikai közösséggel szemben az egyik legalapvetőbb elvárás, hogy identitását mind kifelé, a nemzetközi politika világában, mind befelé, a tagállamok felé képes legyen megjeleníteni, képviselni és – adott esetben – védelmezni. Az uniós identitás tagállamokkal szembeni védelmének különösen azért lehet létjogosultsága, mert a 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik, önálló történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett. A 2004 előtt még alapjaiban nyugat-európainak tekinthető uniós tagállamok köre tehát jelentősen kibővült és ez sok minden más mellett akár értékkonfliktusokat is felszínre hozhat, a természetszerű érdek-összeütközések mellett.”

Ilyen egyszerű ez, nincs szó másról, mint arról, hogy az országok kormányai ragaszkodjanak annak a csoportnak közös érdekeihez, értékeihez, amelyhez kellő megfontolás után csatlakoztak.

Lengyel-magyar…

Nem küzdeni kellene az Eu-val, hanem együttműködni, ha már 2003. április 12-én a nép, vagy pátoszosabban: a nemzet  egy valós, igazi népszavazáson – nem, nem Nemzeti-konzultáción – úgy döntött, hogy az ország csatlakozzon a szövetséghez. Mert ne feledjük, hogy akkor a voksok 83.76 %- a támogatta a döntést.

Azért lenne fontos mindezen elgondolkodni, mert a lengyelek után mifelettünk is elszállhat a 7. cikkely gépe, és nem lenne jó, ha kioldaná azt a bizonyos bombát.

Mindezek fényében különösen felelőtlen Németh Szilárd Fidesz alelnök facebook bejegyzésének már a címe is, hiszen azt sugallja, hogy Brüsszel, mint egy birodalmi központ, súlyt le a renitens kis Lengyelországra.

A birodalom visszavág, avagy a brüsszeli bosszú a lengyeleken

Az Európai Bizottság megindította a hetes cikk szerinti eljárást Varsóval Lengyelországgal szemben az igazságügyi reformjuk miatt. Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást. Az eljárás szempontjából a bizottság javaslattevő szerepet tölt be, döntéseket az EU-tagországok kormányait képviselő Európai Tanácsnak kell hoznia, amelynek elnöke Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök. (Forrás: N.SZ.  közösségioldala)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük