Orbán kész tárgyalni az uniós pénzről, Verhofstadt elmagyarázta miről van szó

Orbán Viktor miniszterelnök készen áll megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot. A javaslat lényegét Guy Verhofstadt az Európai Parlament plénuma előtt foglalta egy mondatba. 

A kormányfő ezt ma, már Budapesten mondta a brüsszeli javaslatról, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, újságírói kérdésre válaszolva.

Arra a kérdésre, mit szól Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szerdai bejelentéséhez, miszerint a jogállamiság lenne a feltétele az uniós pénzek folyósításának, Orbán Viktor azt válaszolta: „készen állunk ennek megtárgyalására”.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország csatlakozik-e az európai ügyészséghez, úgy reagált: a magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitási kérdés.

Az Európai Néppárt vezetőivel folytatott szerdai brüsszeli megbeszéléséivel kapcsolatban arra a kérdésre, miszerint szó esett-e arról, hogy a Fidesz távozzon a pártcsaládból, a kormányfő azt közölte: ellenkezőleg, arról volt szó, hogyan tud a Fidesz részt venni az európai parlamenti választási kampányban úgy, hogy a néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” – jelentette ki.

Arról, hogy a CEU működése feltétele lehet-e a néppárttal való gördülékeny, problémamentes együttműködésnek, azt válaszolta:

Magyarországnak senki semmilyen ügyben nem szabhat előfeltételt.

Orbán ellenfele egy mondatban összefoglalta, miről szól az új EU-büdzsé

Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője az EP plénuma előtt fordította le a bizottsági javaslatot.

Egy harmincoldalas dokumentum, sok melléklet, még több magyarázat, mellesleg egy vita az Európai Parlamentben és egy sajtótájékoztató az Európai Bizottságban – ez jutott annak, aki szerette volna megismerni az új EU-költségvetés bizottsági tervezetét.

Sok-sok szám, rengeteg technikai részlet, és kevéssé konkrét javaslat, amelyekben könnyű elveszni. Mellesleg rettentő diplomatikus nyelvezet, nehogy véletlenül bárki úgy értse, hogy a lengyel és a magyar kormányra szabott szigorítást a lengyel és a magyar kormányra szabták volna.

És akkor jött Guy Verhofstadt és egy mondatban összefoglalta, miről is szól az egész:

Az európai pénzt arra kell szerintem használni, hogy segítsen felemelkedni az országok gazdaságát és polgárainkat, nem pedig arra, hogy Orbán úr családtagjai kapják meg, vagy hogy egy futballstadiont építsenek belőle a választókörzetében.

Holland EP-képviselő: Orbán és korrupt barátai javát szolgálták az EU-s pénzek

Piri Kati holland EP-képviselőt arról kérdezte Zsíros Sándor, az euronews brüsszeli riportere, hogy a felfüggesztéssel nem épp azokat az állampolgárokat büntetik meg, akik amúgy is szenvednek attól, hogy országukban problémás a jogállamiság.

„Vegyük például Magyarországot: legyünk őszinték, sajnos a támogatások, az EU-s adófizetők pénze, nem jutottak el odáig, hogy a magyar állampolgárok javát szolgálják. Ehelyett végül személyesen Orbán Viktor és az őt körülvevő korrupt barátai javát szolgálták. Ilyen körülmények közt nem áll meg ez az érvelés” – mondta a magyar származású szocialista képviselő.

Európa Tanács: egyes tagállami intézkedések gátolhatják korrupcióellenes reformok eredményességét

Egyes európai országok által 2017-ben elfogadott szabályozások gátolhatják az Európa Tanács (ET) által javasolt korrupcióellenes reformok eredményességét, sőt a tanács korrupcióellenes normáinak megsértését eredményezhetik – közölték az ET korrupcióellenes szakértői ma kiadott éves jelentésükben.

A strasbourgi székhelyű tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint annak ellenére, hogy általános előrehaladás figyelhető meg a politika képviselőivel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes küzdelemre vonatkozó új nemzeti intézkedések bevezetése terén, gyakorlati megvalósításuk lassabb volt, mint kívánatos lett volna.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció mind nemzeti, mind globális szinten jelentős veszélyt jelent a nemzeti és nemzetközi intézmények, valamint a demokrácia számára. Rendkívül fontos, hogy a nemzeti hatóságok és a nemzetközi szervek egyértelmű álláspontot képviseljenek e tekintetben, és maradéktalanul hajtsák végre a korrupcióellenes intézkedéseket. Biztosítani kell a GRECO jogi és gyakorlati ajánlásainak való teljes megfelelést – húzta alá.

A jelentéstevők szerint a korrupcióellenes harc állandó fellépést igényel. Az országok kormányainak vezető szerepet kell vállalniuk ebben, a képviselőknek, a bíráknak és az ügyészeknek pedig példát kell mutatniuk. Az állampolgároknak is követelniük kell a politikusaiktól, hogy ne csak a törvényt tartsák tiszteletben, hanem feleljenek meg a legmagasabb etikai normáknak is.

Arra emlékeztettek, hogy a GRECO képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő ajánlásai elsősorban az üzleti tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, a lobbistákkal fenntartott kapcsolatok átláthatóságát és az összeférhetetlenség kezelését érintik. A szakértői csoport kiemelte, hogy a bírák tevékenységénél az értékelt országok az ajánlások valamivel kevesebb mint a felét teljesítették, ugyanakkor mintegy harmaduk még csak el sem fogadta azokat. Az ügyészségekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében az országok sokkal jobban teljesítettek, az ajánlások több mint ötven százalékban megvalósultak.

Az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának jelentése megállapította, hogy Magyarország egyike azon kilenc országnak – Belgium, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, Szerbia és Törökország -, amelyek ez idáig nem kielégítő módon hajtották végre a politika képviselőkkel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes ajánlásokat.

(Forrás: MTI, hvg.hu, Euronews)

Kapcsolódó:

Terítéken a néppárti aggályok – Orbánt Brüsszelbe rendelték

Verhofstadt: Orbán retorikája ellentétes az EU alapértékeivel