Kultúra
Sisi, a Szenteste ajándéka
Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, a magyarok legszeretettebb királynéja, Sisi éppen Szenteste született 1837-ben München. A tragikus sorsú császárnét már életében is legendák övezték, ezek közül is kimagaslik a magyarok ügyéhez fűződő már-már megmagyarázhatatlan vonzódása.
Út a trónig
Sisi hercegnő szerető családban, az udvartól távol nevelkedett. Már korán megmutatkozott érdeklődése nemcsak a művészetek, de a tudomány iránt is. A nyarakat anyjával általában Bad Ischlben, a kor felkapott gyógyüdülőhelyén töltötte.
Egy ilyen nyári szieszta idején ismerkedett meg Ferenc József császárral, akihez eredetileg nővérét, Ilonát akarták férjhez adni, ám a szerelem, mint ahogy a legolcsóbb regényekben is szokás, közbeszólt.
Ferenc József szembeszállt anyja, Zsófia Friderika nagyhercegné akaratával, és szíve választottját, Sisit jegyezte el.
Rövid jegyességet követően 1854. április 24-én este hét órakor kötöttek házasságot a bécsi Ágoston-rendiek templomában (Augustinerkirche). Az esküvői ünnepségsorozat egy héten át folytatódott a birodalmi fővárosban. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 (közöttük több magyar) pap segítette a szertartáson, Rauscher hercegérseket egyébiránt beszédes természete miatt – korabeli szójátékkal – „Plauschernek” (fecsegőnek) is nevezték – forrás Wikipédia.
Jelenetek egy házasságból
Sisi szinte érkezése pillanatától rosszul érezte magát az őt mindenben korlátozni kívánó császári udvarban. Legtöbb gondot anyósa, a mindenkit uralma alatt tudni akaró Zsófia okozta az ifjú császárnénak. Gondjai megoldásában az ugyancsak leterhelt császár sem volt partnere. Sisi lassan elszigetelődött a „hivatalos udvartól”. Ehhez Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége is jelentős mértékben hozzájárult, a gondok akkor sem enyhültek, amikor megszületett a koronaherceg Rudolf. Erzsébetet továbbra is „kívülállóként” kezelték az udvarban.
Egy máig is különös és megfejthetetlen véletlen folytán került a császárné közelébe Ferenczy Ida magyar hölgy, akiben az évek során igazi barátra lelt. Ferenczy Idának jelentős szerepet tulajdonítanak abban, hogy Erzsébet figyelmét a magyar nyelv és irodalom mellett a magyar-kérdésre irányította, ezzel mintegy életcélt adva neki.
A gyönyörű és a maga korában nem éppen megszokott módon sportos asszony lett a magyar ügy egyik legfontosabb szószólója. Életre szóló kapcsolat fonódott Sisi és a magyarok között. Többen némi romantikus szálat is vélnek a dolog mögött, de a tények ezt nem bizonyítják.
A hosszú és sajnos zömében boldogtalan életnek egy olasz anarchista merénylő tőrdöfése vetett véget 1898 szeptember 9-én Genfben a tóparti mólon, amikor éppen sétahajózásra sietett.
Későbbi orvosi vélemény szerint a megfelelő ellátás és műtét hiánya is nagyban hozzájárult a magyarok kedves királynéjának halálához.
