Timmermans: az Európai Bizottság osztja a jogállamiság magyar helyzetével kapcsolatos aggályokat

Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyarországi fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti (EP-) vitán.

Magyarország önként lett az EU tagja

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává.

A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek – mondta.

„Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó” – fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, „példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot”.

Elmondta továbbá, a bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása.

Az uniós értékek a közösség sarokkövei

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a közös értékeket, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a demokráciát és az egyenlőséget, amelyek sarokkövei a közösségnek.

Deutsch: a magyar kérdés EP-tárgyalásának oka a választási kampány

A választási kampány miatt vette újból napirendre az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén a magyar kérdést – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes képviselő a vitában.

A választási kampány miatt indított a testület balliberális többsége újra támadást Magyarország ellen – közölte.

A legfrissebb magyarországi fejleményekről szóló brüsszeli ülésen Deutsch kiemelte: az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amelyben a magyarok elsöprő többsége párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar, és ez a bevándorlás ügye.

Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Magyarországon látszatdemokrácia van

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett „az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások” kapcsán.

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak látszatdemokrácia, a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni európai barátai álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis „sodródik a tekintélyelvűség útján”.

„A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját” – fogalmazott.

Orbán kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból

Balczó Zoltán jobbikos képviselő közölte: „Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot, és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból”.

Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány „a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította”.

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: „Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket”.

Morvai Krisztina élcelődött

Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, „senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése”, miután láthatóan „elbukott a támadása Magyarország ellen”.

Az ülésteremben valóban sok volt az üres padsor, a képviselőknek mindössze töredéke vett részt a vitán.

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még előző hónapban a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. Az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája pedig többek meglepetésére napirendre tűzte a kérdést, de állásfoglalásról ezúttal nem fognak szavazni a képviselők.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Judith Sargentini: A demokráciában nem a győztes visz mindent