Connect with us

Kerítésen túl

Uniós csúcs – nincs megállapodás a Brexitről

Megosztás

A brit kormányfő nem tett jelentős új javaslatot a Brexit-tárgyalások előre vitele érdekében – közölte az Európai Parlament elnöke az uniós csúcstalálkozón.

Brexit tárgyalás az uniós csúcson
Megosztás

Theresa May brit miniszterelnök nem tett jelentős új javaslatot, nem határozott meg semmilyen lényegi elemet sem a Brexit-tárgyalások előre vitele érdekében – közölte az Európai Parlament elnöke tegnap az uniós tagországok csúcstalálkozójának kezdetén.

Sajtótájékoztatóján Antonio Tajani kijelentette, véleménye szerint nincs semmi lényeges új tartalom az ismertetett brit álláspontban, de úgy érzi, a továbblépéshez szükséges akarat megvan az uniós és a brit oldalon is.

Mint elmondta, a May beszédét nyugodtabb hangvétel jellemezte, mint a legutóbbi, Salzburgban tartott informális csúcstalálkozó alkalmával.

A tagországi vezetők körében pedig pozitív fogadtatásra talált Michel Barnier uniós főtárgyaló javaslata az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására, a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében – tette hozzá.

„A megállapodást tekintve derülátó szeretnék lenni, mert May üzenete pozitív volt. Noha a tartalmat tekintve nincs újdonság, a testbeszéd pozitívabb volt, mint korábban” – fogalmazott.

Megvan az akarat arra vonatkozóan, hogy előrelépés történjen és megállapodás születhessen – tette hozzá Tajani.

Az EP elnöke szerda éjjel kiadott nyilatkozatában kijelentette, a megállapodáshoz elengedhetetlen egyrészt az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jogainak megóvása, másrészt a szigetország meglévő pénzügyi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása. Végezetül garantálni kell az észak-írországi felekezeti konfliktust rendező 1998-as nagypénteki megállapodás valamennyi pontját, amellyel kapcsolatban olyan megoldásra van szükség, amely elfogadható és jogilag is megfelelő Írország számára is.

„Javaslatunk világos, az Európai Parlament nem szavazza meg a megállapodás elfogadását, ha mindhárom kérdésben nem születik megnyugtató megoldás” – fogalmazott az elnök.

Háromnapos csúcsértekezlet kezdődött Brüsszelben:

először az uniós tagállamok vezetői tanácskoznak a megszokott keretek között, főként a Brexitről, a belső biztonságról és a migrációról, majd ezután sor kerül a 12. Ázsia-Európa (ASEM) csúcstalálkozóra, 51 ország állam- és kormányfőjének részvételével.

A nyitónap az Egyesült Királyság kilépésének kérdéséről szól, mivel az eredeti tervek szerint most kellene megállapodni a kiválás feltételeiről, de ez szakértők szerint valószínűleg nem fog sikerülni. A bennmaradó tagállamok vezetőinek munkavacsorájára meghívták a brit kormányfőt, akivel megvitatták a problémás kérdéseket, ezután huszonhetes körben folytatódik az ülés Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével.

Kurz: az EU-csúcs Brexit-ügyi tanácskozásának rövidsége jelzi a 27-ek egységét

A brüsszeli EU-csúcson a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyatott tanácskozás rövidsége jelzi az unióban maradó 27 tagország egységét – jelentette ki az osztrák kancellár a belga fővárosban, az uniós tagországok csúcstalálkozóját megnyitó munkavacsorát követően.

Sebastian Kurz elmondta, a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélés nem hozott sok újdonságot, de bizakodó a tárgyalásokat illetően, mert Theresa May egyértelműen megerősítette akaratát a megállapodás létrehozása mellett.

„Optimista vagyok, hogy a következő hetekben vagy hónapokban megállapodásra jutunk” – fogalmazott.

Újságírói kérdésre adott válaszában az unió tanácsának soros elnökségét betöltő Ausztria vezetője kijelentette, a Brexit kérdésének megoldásánál sokkal derűlátóbb a migrációt illetően.

Az illegális bevándorlás csökkenése jól mutatja a migráció tranzitországaival és a líbiai parti őrséggel való együttműködés hatékonyságát – közölte.

„Még ennél is fontosabb a tengeri átkelések során vízbefúltak számának visszaesése, noha egy haláleset is túl sok” – fogalmazott.

Kiemelte, az EU-ban többen jelzik, hogy a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszere nem működik. Véleménye szerint a kötelező kvóták helyett a kötelező szolidaritás felé kellene elmozdulni, így minden tagország kifejezhetné hozzájárulását. Új megközelítésre van szükség a holtpontra jutott uniós migrációs politikában – tette hozzá.

Kurz úgy vélte, hogy a külső határok védelmére kell összpontosítani, a csökkenő számok ezt igazolják, a menedékjogi kérelmek által leginkább érintett országok viszont a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta Közép-Európában vannak, és nem az EU külső határain.

Barnier: „sokkal több időre” van szükség a kiválási megállapodás eléréséhez

Sokkal több időre van szükség a megállapodás eléréséhez az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeiről – jelentette ki Michel Barnier uniós főtárgyaló a brüsszeli EU-csúcs megkezdése előtt.

„Időre van szükségünk, sokkal több időre” – hangsúlyozta rövid sajtótájékoztatóján Barnier.

„Éjt nappallá téve rengeteget dolgoztunk az elmúlt napokban és hetekben a brit delegációval együtt annak érdekében, hogy átfogó egyezségre jussunk. De folytatjuk a munkát a következő hetekben is, nyugodtan és türelmesen” – fogalmazott.

Diplomáciai források szerint Barnier kedden javaslatot tett a brit EU-tagság megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében.

A kiválási megállapodás eléréséhez elengedhetetlen a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezése. Ezt a hosszabbítás önmagában nem oldaná meg, azonban így több idő lenne a kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított ír „pótmegoldás” alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik a kemény határok visszaállításának megakadályozása érdekében.

Theresa May még optimista

A brit miniszterelnök szerint továbbra is lehetséges a megegyezés a Brexitről.

„A tárgyalóasztalnál mindenki a megegyezést akarja és intenzív munka folyik ennek érdekében. Szerintem ez megvalósítható és most van itt ennek az ideje” – mondta a brit politikus a brüsszeli uniós csúcson. A tárgyalások a hétvégén jutottak holtpontra, mert az ír határ kérdésében egyik fél sem hajlandó engedni.

Theresa May 30 percet kapott az unió vezetőitől a brüsszeli uniós csúcson a 27 tagország meggyőzésére.

Theresa May: elképzelhető a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítása

Elképzelhető szükség esetén az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbítása – erősítette meg a brit miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek mai brüsszeli találkozója előtt.

Rövid sajtótájékoztatóján Theresa May elmondta, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem egy előre megbeszélt, egyéves hosszabbításról lenne szó, hanem pusztán annak a lehetőségéről, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.

Hozzátette, ugyan ez jelenleg még csak ötletszinten létezik, de ha meg is valósul, akkor sem kell élni a lehetőséggel, a cél továbbra is az, hogy lezárják a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokat 2020. december 31-ig. Mint mondta, véleménye szerint ez lehetséges.

Angela Merkel: még sok a teendő

„Jó kapcsolatokat szeretnénk Nagy-Britanniával, Örültünk volna annak, ha mára megegyeztünk volna a válásról. De ez csak 90 százalékban van kész és még sok a teendő” – mondta Angela Merkel kancellár.

Valószínűleg meghosszabbítják az átmeneti időszakot

A szerdai EU-csúcsértekezlet előtt több résztvevő is beszélt az átmeneti időszak lehetséges kiterjesztéséről, amelyet Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke jó ötletnek nevezett. Mark Rutte holland kormányfő azt mondta, hogy ez is a lehetőségek között van. Emmanuel Macron francia elnök pedig kiemelte, hogy erről közösen kell dönteni.

Névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy az EU kompromisszumként kész elfogadni egy, az Egyesült Királyság egészére kiterjedő vámmegállapodást, ez gyakorlatilag benntartaná a szigetországot a vámunióban egészen az új kereskedelmi egyezményig, így biztosítva, hogy soha ne kelljen alkalmazni az ír „pótmegoldást”.

Egyes hírek szerint a fennmaradó idő rövidsége miatt nem lenne elég idő a részletek letárgyalására, így ez nem is lehet része a jogilag kötelező érvényű kiválási egyezménynek, csak a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatnak.

Több tisztségviselő úgy nyilatkozott Brüsszelben, hogy a nehézségek ellenére van még ok bizakodásra.

A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben – például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként – esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné.

(Forrás: MTI, Euronews)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/tusk-brexit-patthelyzet/

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük