A jegybank szerint új ösztönzőkre van szükség a lakosság kezében lévő állampapír-állomány érdemi növeléséhez és ezen keresztül a stabil belföldi finanszírozási bázis megerősítéséhez. Ennek érdekében egyebek mellett javasolják a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) rendszer újragondolását, a természetes személyek tőzsdei osztalékadójának eltörlését, valamint a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával egy új alap létrehozását.
330 pontos Versenyképességi program
A Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett, 330 pontos Versenyképességi programjában javasolják egy új, kifejezetten a készpénz megtakarítás állampapírba való átforgatását célzó konstrukció bevezetését. Az új állampapír hosszú futamidejű, kedvező árazású lenne, és legálisan szerzett készpénzben tartott jövedelem befektetése esetén visszaváltható lenne.
A legális vagyontartás mellett cél az adózatlan jövedelmek bevonása is
Add a pénzed, mi vigyázunk rá!
A megújítási kockázat csökkenésén keresztül a stabil államadósság finanszírozást erősítené, ha a lakossági állampapírok átlagos futamideje számottevően magasabb lenne. Annak érdekében, hogy érdemben tudjon nőni a lakossági állampapírtartás, javasolják a lakossági termékpaletta bővítését hosszabb futamidejű, vonzó kamatozású értékpapírok bevezetésével.
A kamatokat is add kölcsön!
Javasolják az automatikus kamattőkésítés, az automatikus vásárlási lehetőség bevezetését, az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a TBSZ-rendszer újragondolását. Jelenleg a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) konstrukcióval érhető el a kamatadómentesség, azonban ez a megoldás nagyon bürokratikus – hívták fel a figyelmet. Cél, hogy a lakosság minél hosszabb távú állampapírokban tartsa a megtakarítását, ami számára kamatelőnnyel, az állam számára a megújítási kockázat csökkenésével jár.
Természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék, és ösztönöznék a Munkavállalói részvényprogramokat.
A nyugdíjakról sem mondanak le, az is kell!
Az MNB Jóléti Alap létrehozását indítványozza a nyugdíj- és egészség-megtakarítások fúziójával. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára.
Mégsem volt marhaság a magánnyugdíjpénztár? Csak az összegyűjtött lé kellett?
A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.
A Nyugdíj Előtakarékossági Számlán (NYESZ) is javasolják az osztalékadó-mentességet, miután a jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól.
