Zavart okoz a kötelező keresztényvédelem

Váratlanul érte az alaptörvény módosítása az állami szerveket. A Népszava által megkérdezettek jelentős része legalábbis jobbnak látta, ha hallgatásba burkolózik.

Szűkszavú válasz

Tájékoztatom, hogy az ügyészség a vonatkozó törvények pontos betartásával jár el – reagált szűkszavúan a lapnak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.

Kérdések sora

A hetedszer is módosított alaptörvény már az állam minden szervének kötelességévé teszi Magyarország keresztény kultúrájának védelmét. Vajon az adott szervezet milyen módon készül eleget tenni a keresztény kultúra védelmére vonatkozó alaptörvényi kötelezettségnek? Szükséges-e ehhez valamilyen speciális intézkedés? Milyen – elvi vagy gyakorlati – esetekben szorul védelemre a keresztény kultúra? És milyen módon kívánják védeni az állami szervek a keresztény kultúrát, ha tevékenységük során nem keresztény emberekkel, szervezetekkel kerülnek kapcsolatba?

A mentősök a mohamedánt is ellátják

Bodnár Szandra, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársa előrebocsátotta, hogy az egészségügyről szóló 1997-es törvény alapján a mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. Az Országos Mentőszolgálat természetesen fontosnak tartja valamennyi alaptörvényben rögzített jog, így a keresztény kultúra védelmét és tiszteletben tartását is – hangsúlyozta, ám ennek mikéntjéről nem árult el részleteket.

Az ÁSZ válaszából semmi új nem derült ki

Lényegesen nagyobb terjedelemben fejtette ki az Állami Számvevőszék álláspontját Horváth Bálint kommunikációs vezető, ebből azonban nem következik, hogy az eddigieknél több konkrétum derült volna ki.

Magyarország Alaptörvénye szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését – állapította meg. Az ÁSZ szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg, tevékenysége során pedig – mint jogalkalmazó – mindenben az alaptörvény, valamint az egyéb vonatkozó törvények előírásai szerint és maradéktalan betartásával jár el.

Horváth Bálint leszögezte: az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a magyar közpénzügyek átláthatóságát és hozzájáruljon a jól irányított államhoz, teljesítve ezzel a Magyarország Alaptörvényében deklarált előírásokat.

Válasz nélkül

A Népszava összesen tíz helyre küldte el kérdéseit. Különösen kíváncsiak lettek volna arra, hogy milyen keresztényvédelmi elképzelései vannak az adóhatóságnak, a Magyar Államkincstárnak vagy például a rendőrségnek, de sehonnan nem érkezett válasz.

(Forrás: Népszava)