Connect with us

Ez a nap

Frissítve! Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Megosztás

Katonai tiszteletadással felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

lobogó 1956
Megosztás

Katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepségen a kormány több tagja mellett jelen voltak katonai és állami szervezetek képviselői és a diplomáciai testület több tagja.

A központi programok kiemelt rendezvényét 15 órakor a Terror Háza Múzeumnál tartják, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

Emellett a fővárosban, országszerte és külföldön is több megemlékezést szerveznek.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Országszerte csaknem 600 rendezvényt tartanak

Országszerte 595 rendezvényt tartanak az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából – közölte a Kormányszóvivői Iroda.

Tájékoztatásuk szerint a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős Operatív Törzs reggel fél 8-kor megkezdte munkáját.

Délelőtt 9 órakor az ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjának programjai.

Délelőtt 10 és délután 6 óra között ingyenesen látogatható az Országház, ahol az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, valamint a Szent Koronát. Szintén 10 órától ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum, ahol 15 órakor ünnepi beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

A Rákoskeresztúri új köztemetőben a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz.

Este 8 órától a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és az Anna and the Barbies ad koncertet a Millenáris B csarnokában.

Gulyás: a magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt

A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól, és olyan országért áldozták életüket, amely kiáll önmagáért, és saját maga dönthet sorsáról.

„1956 üzenete, hogy ha Magyarország kezébe veszi saját sorsát, akkor a világ folyásán is képes változtatni” – fogalmazott a miniszter.

Kósa: 1956-ban megvalósult a nemzeti egység

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere”.

A politikus kedden Debrecenben, az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen kiemelte: a szabadság 12 napja a bátor magyar emberek fellépése volt a magyar szabadságért, a magyar függetlenségért.

„A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet”, a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival – hangoztatta Kósa Lajos.

Keresztes László Lóránt beszédet mond Mansfeld Péter emlékművénél – MTI Fotó: Kovács Tamás

LMP: Magyarország nem tűri szabadsága lábbal tiprását

Az LMP társelnöke szerint Magyarország szabadságát újabb és újabb kihívások fenyegetik, ezért ki kell mondani: a magyarság nem tűri jogaink lábbal tiprását, hangjának és gondolatainak elfojtását.

Keresztes László Lóránt pártja október 23-ai megemlékezésén, a budapesti Mansfeld Péter-emlékműnél  kijelentette: akik harminc éve szembeszálltak az önkénnyel, „mára az árulás, a tolvajlás és rombolás katonái lettek”. Megtanultak és alkalmaznak mindent, amely ellen egykor küzdöttek. Megbocsátottak mindenkinek, akiknek soha nem lett volna szabad megbocsátani – folytatta -, és elfelejtettek mindent, amire örökké emlékezni kellett volna.

„A Fidesz soraiban ma ott ülnek a kommunista rendszer névtelenségben tartott fenntartói” – mondta Keresztes László Lóránt, hozzátéve, az ország mai vezetői nemzeti elkötelezettségűnek hazudják magukat, de azt a kommunista rendszert restaurálják, amelyben kibontakoztak, és kiszolgáltatják a nemzetet.

Orbán Viktornak már nem számítanak Szent István intelmei, neki már csak Moszkva szava fontos – vélekedett az ellenzéki társelnök, aki szerint a „bolsevik elvű kormányzás” súlyos tragédiát okozott a nemzetünknek, hiszen az elmúlt években is több százezren voltak kénytelenek elhagyni az országot, ahogy az ’56-os forradalom után is.

Az LMP-s politikus szerint a kormányoldal Rákosin is túltevő propagandát folytat

Az LMP-s politikus szerint a kormányoldal „szellemi elődjeihez hasonlóan” nem tűri az ellenvéleményt, és „Rákosin is túltevő propagandát folytat”, hatalmi, hatósági eszközökkel is fellép azok ellen, akik felhívják a figyelmet tetteire.

Magyarországnak azonban át kell lépnie a 21. századba – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt -, „el kell távolítani a hatalomból a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”, és fel kell készíteni a nemzetet az új idők súlyos kihívásaira. Az önkény, a rombolás és az ostobaság ellen nem fegyverekkel, hanem ismeretekkel és tájékozottsággal kell küzdeniük a mai fiataloknak – mondta, megjegyezve ugyanakkor: a hatalom éppen ezen eszközöket akarja elvenni tőlük.

„1956 üzenete, hogy folyamatosan kell küzdenünk azért, amiben hiszünk és azokért, akiket szeretünk” – zárta szavait, majd elnöktársával, Demeter Mártával együtt megkoszorúzta Mansfeld Péter emlékművét.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték.

Kormányszóvivői Iroda: rendben lezajlottak a nemzeti ünnep programjai

Ezt közölte a Kormányszóvivői és Nemzetközi Kommunikációs Iroda kedd délután az MTI-vel.

Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján rendkívüli esemény nem történt.

Az Országházba a nap folyamán több mint 7 ezren, míg a Terror Háza Múzeumba 2500-an látogattak el – közölték.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Október 23. – Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük