Azok a régi szép “farhátas idők”…. – 200 vendég volt a debreceni Morzsapartin

Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. Majdnem száz éve már, hogy József Attila azt írta: Aki szegény, az a legszegényebb, s talán nem is gondolta akkor, hogy tömör megfogalmazása milyen időtálló és valószínűleg örök érvényű lesz. A szegénység a 21. század elején is óriási problémát jelent. Sajnos hazánk sem kivétel. Persze az senkit sem vigasztal, hogy a szegénység világjelenség.

Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület ételosztással egybekötött debreceni Morzsapartiját egy nappal a világnap előtt tartottuk

-számolt be portálunknak az egyesület vezetője, Lipcsei Andrea.

Élet közelből, ismét megtapasztalhattuk, a szegények világnapja nem ünnep, hanem egy lehetőség arra, mind több embertársunk döbbenjen rá arra, hogy miközben dúskál a földi javakban, magyar emberek milliói tengődnek, a lét, nemlét határán. A szolidaritás sajnos kiveszőben van hazánkban.

A szegénység volt jelen Debrecenben is, mint az eddigi Morzsapartijainkon mindig

A kellemes, napos időben már a kezdés előtt másfél órával elkezdtek gyülekezni a Petőfi téren az ételre várók. Folyamatosan jöttek, többségében kisnyugdíjasok, és gyermekes családok. Többen vittek ételt az otthon maradt családtagjaiknak is. A legvégén még repetát is adtunk, így vendégeinknek hétvégén lesz mit enniük, nem lesz üres az asztaluk.

A Morzsaparti végére 200 adag fő ételt osztottunk ki.

Több kisnyugdíjas szomorúan, könnyes szemmel  -sokak fej bólogatása közepette- elmondta,

a kis pénze még a rezsit is alig futja, örül, hogy kenyeret, tejet tud venni, és alkalmanként 4-5 szelet párizsit. Valamikor még meg tudta legalább vásárolni a csirkefarhátat, ma már ez is luxus a számára. Húst az ingyenes ételosztásokon szokott enni. Többen, egymás szavába vágva mondták, tudják, hogy van vírus, de ők az éhezéstől sokkal jobban félnek, hisz’ azt naponta megtapasztalják.

Most is nagyon sok család érkezett gyermekekkel. Többségük rendszeresen visszatérő vendég

Úgy látjuk, hogy a járvány a minimálbérből, vagy közmunkából élő családokat nagyon megviselte, szerény jövedelmükből örülnek, ha minden nap tudnak valamit enni. A bőség asztalát nem ismerik, számukra minden nap egyforma. Sok örömben nincs részük,

a gyermekek talán hamarabb megtanulják, hogy “nincs”, mint apa és anya.

Vajon rendjén való-e az, hogy sok magyar gyermek sorsa, már akkor eldől, amikor megszületett? Egy okos, értelmes kisgyermeket miért bünteti csak azért a társadalom, mert szegény családba hozta a gólya?

A Morzsapartira -hála a jólelkű adományozóknak- változatos étlappal készültünk

Frankfurti husit, tésztával és rizzsel főzött a Morzsaparti csapata.

A kenyeret és a sok-sok péksüteményt a Diti Pékségtől és a Lipóti Pékségtől kaptuk. Katika nagyon finom süteményeket készített, aminek a gyerkőcök különösen örültek. De kaptak a gyerekek Dörmi szeletet és pudingot is, Ágota, Erika és Rebeka ajándékaként. Minden család kapott a Marnevall Zrt jóvoltából félkész, fagyasztott hús terméket is. És ahogy egy hétvégi ebédhez “illik” volt szőlő és alma is, Zsoltinak köszönhetően. Mindenkinek hálásan köszönjük az adományát.

A debreceni Morzsaparti csapat legközelebb november 20.-án hívja meg vendégségbe a cívis városban élő nehéz sorsú embereket

Kérünk, minden jóérzésű honfitársunkat támogassa, segítse munkánkat. Kéréseink:

  • Várjuk debreceni pékségek, élelmiszerüzletek, húsboltok, éttermek jelentkezését az együttműködés érdekében,;
  • Várjuk a következő partira a felajánlásokat, ételt, süteményt, tartós élelmiszert korlátlan mennyiségben;
  • Önkéntes segítőket is jó szívvel fogadunk, akik úgy érzik, tenni akarnak valamit a szegényekért;
  • Számítógépeket, laptopokat örömmel várunk, a legtöbb szegény családban az online oktatás elemi feltételei is hiányoznak;
  • Pénzbeli adományokra is számítunk. Az egyesület számlaszáma:

Egy Morzsányi Szeretet Egyesület; Erste Bank; Számlaszám: 11600006–00000000—93568971

Email-címünk: : morzsapartydebrecen@gmail.com.

Meggyőződésünk, hogy nem lehetünk közömbösek a társadalom peremére szorultakkal szemben

Sajnos bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy segítő kézre, egy jó szóra, emberi hangra lenne szüksége. Úgy hisszük, hogy a szeretet, a segíts felebarátodon örök emberi értéke, –egyben az emberség fokmérője–, napjainkban különösen fontos. A járvány miatt nagyon sokan vesztették el a munkájukat,vált bizonytalanná az egzisztenciája. A szegények többsége jobban fél az éhezéstől, mint a vírustól. Mert enni minden nap kell/ene/!

1987. október 17-én tömegek gyűltek össze Párizsban a Trocadéro épülete előtt elhelyezett emlékkő leleplezése alkalmából. Az emlékkőre Joseph Wresinski katolikus pap gondolatát vésték:

„Valahányszor arra ítélnek férfiakat és nőket, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését.”

Az ünnepélyes szertartás végén Wresinski azt mondta:

„Ma este mi – állampolgárok, miniszterek, képviselők, tisztviselők és mindenki más – szövetséget kötöttünk a munkanélküliekkel, az írástudatlanokkal, a nyomorban élőkkel, a hajléktalanokkal. Ez a szövetség nem egy éjszakára szól, hanem az egész jövőre.”

Mi, az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület tagjai a magunk módján szeretnénk tenni ezért a nemes célért. Tudjuk, csak egy csepp a tengerben a mi hozzájárulásunk, de a sok-sok kis “csepp”, akár csodákra is képes lehet!

Kapcsolódó

 

Azok a régi szép "farhátas idők".... - 200 vendég volt a debreceni Morzsapartin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük