Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke nagy-interjúban adott választ néhány, az orbáni gazdaságpolitikát jellemző fontos kérdésére.


Gazdaságvédelem? Ugyan már, egyszerű korrekció

Bod Péter Ákos sok más csúsztatás mellett arra is rámutat az interjúban, hogy amit a kormány gazdaságvédelmi tervnek próbál „eladni”, az nem más, mint egy egyszerű korrekció. Annak nincs semmi valós esélye, hogy 2030-ra beérnének Ausztriát.

„A gazdaságvédelmi akcióterv egy politikai nyilatkozat, és ilyenkor mindig azt a kérdést kell feltenni, vajon mi a politikai motiváció. Akármit nézek, a családvédelmet vagy amit az akadémiai rendszerrel tettek, mindig van mögötte valami politikai akarat. (…) miért beszél egyszerre két nyelven a kormányzat. Egyrészt azt mondja, hogy sosem ment ilyen jól a gazdaság, a magyar modell működik, közben meg védelemről beszél.” írja a 168 ÓRA interjúja.

Orbán már egy éve is a válság-látomásával rémítgette az országot, erre viszont a riportalany azt mondja:

„Én inkább a növekedési ütemek lassulására számítok, ami sokakat rosszul érinthet, de az ütemesés még nem krízis. Ha erre készül egy kormányzat, az rendben van.”
A kiemelt ágazatok közül a volt jegybankelnök kiemeli a túrizmusban látható elmozdulásokat, illetve, azt, hogy még a kormányhoz oly lojális jegybank is rosszabb prognózist állított fel a jövőévre, mint a kormányzat.”

Nem válság, lassulás

Arra a kérdésre, hogy a világgazdaság esetleges lassulására miként kell készülni, ezt mondja a kérdezett:

„ Ha lassulás van, és arra tényleg fel akarnak készülni, akkor abba nem férnek bele olyan nagyvonalú költések, mint a látványsportok, a presztízsberuházások, az igen drága elkötelezettségek. Ezeknek a kiadásoknak egy része bicskanyitogató urizálás egy közepesen fejlett ország részéről, (…) a fejlődést mutatja, hogy minden héten átadnak valami látványos dolgot, miközben a családi pótlék hosszú évek óta nem nő, egész térségek szakadnak le egyre jobban, a gyerekszegénység újratermelődik.”

 

A volt jegybankelnök talán akkor fogalmaz a legsarkosabban, amikor arról beszél, hogy a kormány a maga „beszélt nyelvével” hogy veri át az országot:


„Ráadásul azért is nehéz megérteniük az embereknek, hogy mi történik, mert nem azt mondja a kormányzat, ami valóban van. A gazdasági és szociális ügyekről nehezen érthető gazdasági nyelven fogalmaz, mivel a hivatalos kommunikáció militáns fogalmakkal, a támadás, védekezés, szabadságharc szókészletével operál. Amikor stratégiai nyelven fogalmaz, tudatosan elfojtja a gazdasági és szociálpolitikai vitát. Ez a stílus sajnálatos módon a magyar politikai felsővezetés sajátossága.”

Ausztria utolérését hatvan éve szinte minden kormányzatunk vágyálmát Orbánék 2030 tájékára teszik:

„Az utolérés akkor szokott szóba kerülni, amikor rosszul mennek a dolgok. Én ezt már átéltem korábban, egy másik gazdasági-társadalmi rendszerben. A dicső jövővel vagy a dicső múlttal akkor szoktak érvelni a politikusok, amikor a jelennel valami nincs rendben. Maga az utolérési ígéret komolytalan, nincs értelme foglalkozni vele.”

Ajánljuk figyelmükbe a 168 órán a teljes cikket

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét