250 év intenzív jelenlét után szinte teljesen eltűntek a zsidók Makóról - Városi Kurír

Sorting by

×

250 év intenzív jelenlét után szinte teljesen eltűntek a zsidók Makóról

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület V. Sétafesztiváljához kapcsolódó rendezvény volt a makói zsidó emlékek és helyszínek bejárása.

Hirdetés

Évente egyszer Jeruzsálemből is hazajárnak a makói zsidók

“Vasárnap délután, amikor jó néhány más program is volt a városban, rajtunk kívül három makói tanárnő jött el, és egy Budapestről épp hazalátogató házaspár kétéves kislánnyal. Néhány nappal korábban, a jángori temetőbe szervezett kerékpártúrán jóval többen voltak.”

Korábban, a koronavírus-járvány előtt is szervezett ilyet a Kecskeméti Ármin Egyesület, megmutatva azt, ami már nincs, elmesélve egy olyan közösség történetét, amely 250 év intenzív jelenlét után szinte teljesen eltűnt, de itteni életének megmaradt nyomai nagyon érdekesek.

A zsidók házai a püspökség birtokán épültek föl, itt – mutatott körbe a helyszínen, a Makó belvárosában álló panelépületeknél Urbancsok Zsolt történész, levéltárvezető vasárnap délután.

Egy római katolikus püspök gyakorlati érzékének köszönhető, hogy az Alföldön először Makón telepedtek le zsidók az 1740-es évektől. Stanislavich Miklós csanádi püspök, Makó földesura a török világ után úgy gondolta, a református, katolikus, görögkatolikus lakók terményeit, jószágait fölvásárló jövevényekre szükség lesz.

A séta az egykori neológ zsinagóga helye közelében kialakított emlékjelnél kezdődött

Az emlékjelet 2014-ben állíttatták a vészkorszakban megölt 1200 makói zsidó és a zsinagóga tiszteletére. 1965-ben bontották el a felújításra szoruló, de szerkezetileg ép templomot, a helyiek tiltakozása ellenére.

Bár a zsidók jogfosztott páriaként éltek sokáig Magyarországon, Makó felekezeti arányok szerint összeállított elöljárósága számolt velük, és sokszor tanújelét adta annak, hogy becsüli őket. A demokratikus szellemet a levelezés tanúsítja – emlékeztet Urbancsok Zsolt –: „úrnak” címzett levelek érkeztek zsidó embereknek akkor, amikor máshol még nemigen urazták őket. 1848-ban az országban máshol voltak pogromok, itt nem, és száz zsidó fiatal állt honvédnek, köztük Pulitzer József két nagybátyja is.

Az egykori zsidó városnegyed egy részén, a neológ zsinagóga, a rabbi lakása és az iskola helyén most szinte csak lapos tetejű épületet lehet látni, panelt, iroda-, áru- és üzletházat, legalábbis az utcáról, ez a Kádár-kori városrendezés emléke. Mandl Zsigmond 1911-ben épült emeletes hagymaraktára talán azért maradhatott meg, mert praktikus gazdasági épület volt, és nem az utcára nyílt.

A negyed két utcáját Kiszsidó és Nagyzsidó utcának nevezték

De mihelyt rendes nevet lehetett választani, két olyan politikus mellett döntöttek a makóiak, akiknek életművében a tolerancia és a liberalizmus nagy szerepet játszott: Deák Ferenc és Eötvös József.

Az 1821-es árvíz előtt zegzugos, sikátoros negyed volt ez. Az újjáépítés után abból a világból a kanyargó Bolygó utca maradt meg, és a Sutu udvar, amelyet az ott működtetett olajsajtolóról neveztek el. Azon a helyen állt egy időben a nagyon vallásos haszid – vagy ahogy csakis Makón mondták: hószet – közösség imaháza.

A mostani nyugdíjas korosztály a túloldalon álló nagy épületre mint a Béke Ktsz. nevű üzemre emlékszik, amely szombattartó üzem volt. Mivel zsidó emberek is dolgoztak benne, aznap nem működött. A ház azonban eredetileg a makói ortodox zsidók központi épülete volt, Vorhand Mózes rabbi vallásos iskolája, a jesiva itt működött. Vorhand Mózesnek még a negyvenes években is száz tanítványa volt.

Vorhand Mózes 1912 és 1944 között állt az ortodox közösség élén

A második világháború idején följelentették, hogy angol kémeket rejteget – valójában a tanítványai voltak nála. Bevitték a rendőrségre, megverték. Családja valahogy kijárta, hogy Budapestre vihessék, a zsidó kórházba, ott halt meg.

Makón a holokauszt ezerkétszáz áldozata közül eddig hét kapott botlatókövet egykori lakóhelyénél Gunter Demnig szobrászművész munkája nyomán. Az egyik az Eötvös utca 28. előtt Montágh Vilmosra emlékeztet, aki szintén vöröshagyma-exportőr volt. Feljelentették, hogy az angol rádiót hallgatja, internálták, végül valószínűleg Auschwitzban ölték meg.

Csala Sándorné és édesanyja tettét a Világ Igaza kitüntetéssel ismerték el

Anya és leánya – miközben a férfiak a fronton voltak – házukban bújtatták a családdal hosszú ideig jó üzleti kapcsolatban állt gyümölcskereskedő Paskesz Fülöpöt és családját. Nyolc embernek hordtak ennivalót úgy, hogy vigyázniuk kellett arra, ne keltsenek gyanút.

Létezik Makói Zsidók Világszervezete, David Margalit rabbi vezetésével. Világtalálkozójukat minden évben június közepén tartják Makón, Vorhand Mózes halálának évfordulóján. Ilyenkor elmennek a temetőbe, és imádkozni a zsinagógába. A ragaszkodás egyik jele az az Eötvös utcai ház, amelyet ők alakíttattak ki, és amelyen a felületes szemlélő nem talál semmi feltűnőt.

A Bét Joszéf vendégház

Kóser konyha, rituális fürdő és ötven ember számára szálláshely van benne – és a kamerával figyelt kapunál egy mezüze. Ez a pergamenre írt, fémhüvelybe rejtett szakrális szöveg a zsidó házak kapujának jobb oldalán található, a belépő vallásos ember megérinti, imádkozik.

Zsidó emlékek útja két keréken

A sírkertben Makó szempontjából kimagasló személyiségek sírjai találhatók, többek között 17 Pulitzer családtag mellett Hommonai Nándor fotóművész és több ismert rabbi nyugszik ezen a helyen. Vorhand Mózes rabbi jángori temetőbeli sírhelye ráadásul a zsidóság egyik nemzetközi zarándokhelye, évente egyszer Izraelből is érkeznek ide zsidók, akik a csodarabbi sírjánál helyezik el kéréseiket kis levélkék formájában.

A kerékpártúra mintegy tucatnyi résztvevője az ortodox zsinagógától indult. A csapatot Urbancsok Zsolt levéltáros, a Dr. Kecskeméti Ármin Baráti Társaság elnöke vezette.

Az 1855-ös alapítású sírkertben az embert szinte hihetetlen csönd fogadja. Vannak ortodox és neológ nyughelyek is, jelentős részüket már benőtte a borostyán, illetve rossz állapotúak. Vorhand Mózesét viszont úgynevezett óhel óvja, azaz fedett. A túra résztvevői itt mécseseket gyújthattak, és saját kéréseiket is elhelyezhették egy-egy papírdarabon. A tervek szerint a továbbiakban a zsinagóga rendszeresen nyitva lesz, egyeztetett időpontokban látogathatják, s lesznek zarándoktúrák is az egyébként zárva lévő temetőhöz.

Forrás: Délmagyarország / Magyar  Narancs – A kiemelt képen Urbancsok Zsolt látható. Fotó: Szabó Imre

Makón született, Pesten nevelkedett, Amerikában lett sajtómágnás Pulitzer József

Hirdetés
átver

Egy hozzászólás itt: “250 év intenzív jelenlét után szinte teljesen eltűntek a zsidók Makóról

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.