Visszavonta az európai elfogatóparancsot a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt katalán elnök és leváltott kormánya négy tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság.


Pablo Llarena bíró döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikusoknak, úgy tűnik, szándékában áll visszatérni Spanyolországba, mivel jelöltek a december 21-ei katalán parlamenti választásokon.

Az indoklásban az is szerepelt, hogy az európai elfogatóparancsot még a spanyol központi büntetőbíróság adta ki november 2-án, az ügy azonban azóta onnan átkerült a legfelsőbb bíróságra, ő maga pedig egységes eljárást szeretne lefolytatni.

A bíró indoklásában kitért arra a lehetőségre is, hogy a belga bíróság dönthet például úgy is: részben megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását.

Tudomása szerint a belga ügyészség ugyan támogatja a volt katalán vezetők kiadatását, de nem minden olyan bűncselekményben, amely miatt azt kezdeményezte Spanyolország, ez pedig “lényeges torzítást” eredményezhet, és nehezítené a “homogén” ítélkezést. Miközben épp ebből a célból vette át az eljárásokat a legfelsőbb bíróság Spanyolországban – tette hozzá.

Pablo Llarena szerint ráadásul mindez hátrányos helyzetbe hozhatja azokat a volt katalán vezetőket, akik nem hagyták el az országot, hanem az igazságszolgáltatás rendelkezésére álltak.

Az egységes döntéshozatallal kapcsolatban részletezte azt is, hogy a vádhatóság által megfogalmazott bűncselekmények csoportos elkövetését vizsgálják az eljárásban.

A spanyol sajtó bírósági forrásokra hivatkozva azt írta: a nemzeti elfogatóparancs továbbra is érvényben marad a Brüsszelben lévő volt katalán kormánytagokkal szemben.

A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben arra hivatkozva, hogy “döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”.

A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.

A  volt katalán kormány nyolc tagja november 2-án került előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt.

Pablo Llarena bíró hétfőn úgy döntött, hogy közülük hatan óvadék ellenében szabadlábon védekezhetnek.

Brüsszelben éppen elhalasztották a döntést a kiadatásról

A katalán politikusok október 31. óta tartózkodnak Brüsszelben, a kiadatási ügyben illetékes belga bíróság épp hétfőn halasztotta december 14-ére döntését az eljárásban.

Hivatalosan is elkezdődött a kampány Katalóniában

Ezúttal tényleg csak egy témáról szól az előrehozott választás.

Beindult a katalán választási kampány. A függetlenségpárti kampánynyitón jelképesen külön széket kaptak az előzetes letartóztatásban, illetve külföldön lévő volt kormánytagok.

Carles Puigdemont volt katalán kormányfő pártja győzelmére figyelmeztette a spanyol kormányt Brüsszelből, szerinte ugyanis függetlenségpárti többség van Katalóniában. “A legvilágosabban úgy lehet megértetni velük, mit jelent december 21-e, ha azt mondjuk: ez az október elsejei népszavazás második fordulója. Vagy azt gondolták már nem emlékszünk? Azt gondolták, nem emlékszünk a rendőri erőszakra?” – tette fel a kérdést a volt kormányfő videoüzenetében.

A Katalán régió választási kampánya hivatalosan hétfőn éjfélkor kezdődött, néhány órával azután, hogy a spanyol bíróság úgy döntött, két volt katalán kormánytag továbbra is előzetes letartóztatásban marad. Nem kérdés, hogy ez a kampány csak és kizárólag egy dologról szól: a katalánok Spanyolországgal egységben vagy függetlenként szeretnének-e élni a továbbiakban.

A katalánok a szeparatizmus alternatívájaként tekintenek ránk, ez egy nagyon fontos kampány – mondta a Polgárok nevű párt elnöke az Euronews-nak. Szerinte megbékélésre van szükség, mert a katalánok nem élhetnek újabb 4 évig két táborra szakadva.

A felmérések szerint a volt elnöknek nincs oka túlzott optimizmusra, mert bár a függetlenségpártiak vannak többen, fölényük egyáltalán nem olyan meggyőző, mint a legutóbbi választásokon.

Az Euronews tudósítója szerint ez egy döntő fontosságú választás kezdete Katalóniában, Spanyolországban, de még az Európai Unióban is. A pártok pedig most azon dolgoznak, hogy az egyelőre kiegyenlített küzdelemben feléjük billenjen a mérleg nyelve.

(forrás: MTI, Euronews)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét