A szlovák, román rendőrök sokkal jobban rászálltak a cigányokra. Persze, nem arról van szó, hogy nálunk kisebb lenne az igény a romák diszkriminálására. Inkább az a helyzet, hogy eddig szerencsénk volt. Egy friss interjúból idézek: “A vírussal kapcsolatban itthon egyedül húsvétkor kaptak szárnyra olyan hírek a romákkal kapcsolatban, hogy számukra a család és az ünnep fontosabb, mint a vírus, de ebből aztán nem lettek sem fertőzések, sem rendőri ügyek. Bulgáriában, Szlovákiában, Romániában is sokkal jobban rájuk szálltak a rendőrök. Ha igazán kitört volna itt is a járvány, valószínűleg nem így lett volna.” A Heti lapzsemle a bajok méreteit megmutató publikációkból válogat részleteket.  Bogdán László, Cserdi polgármestere öngyilkossága  hetében nézzünk szembe a magyarországi helyzettel.

Kiemelt rendőri figyelem a bűnbakokra

Mit tapasztaltak nálunk a legalul lévő százezrek a járvány hónapjaiban? Az előjelek nem voltak túlságosan biztatóak. A bűnbakkeresés mindig jó figyelemelterelő technika, különösen felfokozott lelkiállapotban lévő társadalomban. A romák és a feketék pedig jó bűnbakok — figyelmeztetett Pap András László (PAL), a Jogtudományi Intézet alkotmányjogász kutatója, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájának professzora. Csejtei Orsolya készített vele interjút a Népszava Visszhang melléklete számára. (“A pénz elment, a túlműködés itt maradt“, 2020. július 11.)

“Bevallom, az elején meg voltam győződve…”

A romákat – kifejezetten a vírus kapcsán – kiemelt rendőri figyelem kísérte például Szlovákiában és Bulgáriában. “Magyarországon ez nem volt jellemző” – mondta az interjúban PAL. – “Ahogy az sem, hogy a fertőzési veszélyt összekapcsolták volna bármilyen etnikai származással. Bevallom, az elején meg voltam győződve róla, hogy a romatelepeken tarol leginkább a vírus, és bár szerencsére nem így történt, semmi okunk abban bízni, hogy így lesz ez a második hullámban is.”

Ahol tombol a járvány, a gettókban tarol a vírus

A sajnos, érthető jelenség tényezőit így sorolta a szakértő: “Ott, ahol tombol a vírus, például Amerikában, látványosan sokkal több afroamerikai kapja el vagy hal meg Covid-fertőzésben. … Az okok többfélék lehetnek: általánosan rosszabb egészségügyi állapotuk mellett az, hogy sokan dolgoznak azokban a foglalkoztatási ágakban, ahol nem lehetséges az otthoni munkavégzés vagy a távolságtartás, többet utaznak tömegközlekedési eszközökön, illetve zsúfoltabb lakásokban, sokszor az idősebb generációkkal közös térben élnek.”

Mi diszkrimináció, és mi nem az?

A professzor szakterülete, a diszkrimináció jogi kérdései kapcsán elmondta: “Nem számít diszkriminációnak, ha valaki valamiért nem szereti a romákat, és nem szeretne roma nővel vagy roma férfival randevúzni, házasságot kötni. Ugyanakkor, ha én nyilvánosan meghirdetem a lakásomat, akkor már nem írhatom, hogy nem akarom kiadni romának. Ez az Európai Unióban nagyjából homogén módon szabályozott, és a magyar antidiszkriminá­ciós törvény is, amit még a csatlakozás előtt fogadtak el, progresszív.”

Nyilvánvalóan rendőri jogsértés, amikor a hatóság túlzott erőszakot alkalmaz

Ha például a rendőr “megveri a gyanúsítottat, kényszervallatja, vagy, hogy egy aktuális példát említsek, annyi ideig térdel a nyakán, hogy az illető megfullad. Ha az ilyesmi kiderül, annak következményei vannak. Ennél egy picit bonyolultabb az igazoltatások kérdése. Merthogy minden igazoltatás többnyire jogszerű. A rendőri munkának része a szimat vagy a bűnmegelőzési céllal végzett random igazoltatás is.”

Csakhogy: ez bizony zaklatás

“Ugyanakkor, ha a számok rendszerszerűen azt mutatják, hogy romákat, ezen belül is bizonyos életkorú roma férfiakat kimagaslóan nagy számban igazoltatnak, az több szempontból is probléma. Egyrészt azért, mert ez bizony zaklató magatartásforma az állam részéről.”

Igazoltatták már az életben?

“Ha a rendőrök csak azzal foglalkoznak, hogy minden romát igazoltassanak, akkor soha nem fognak, teszem azt, körözés alatt álló fehér galléros kiberbűnözőt igazoltatás során elkapni. Szóval a vírustól függetlenül is létező jelenség, hogy bizonyos bűncselekmények esetében, a kábítószerrel való visszaélés tipikusan ilyen, a büntetőjog szabályai vagy a jogalkalmazás aránytalanul sújtják a szegényeket. Itthon zömmel a romákat, Amerikában pedig a feketéket.”

Mi az, hogy “cigánybűnözés”?

A hazai helyzet a látszólagos nyugalom ellenére rendkívül feszült. Jól mutatta ezt a koronavírus-karantén feloldásának napjaiban szenvedélyeket elszabadító Deák téri késelés ügye. Hirtelen több ezer “gyászoló” özönlött az utcára, hogy azt üvöltse: “iiigenis van cigánybűnözés…”

Amikor a kórházba hívják a rendőrt

Mi a valóság? — merült fel a Pap András Lászlóval készült interjúban. A szakértőnek nemrég jelent meg könyve, “Rendészet és sokszínűség” címmel.
“Nem nagyon tudok olyan esetkört, ahol tudományosan igazolható kulturális különbségekre és roma sajátosságokra vezethető vissza a kriminális viselkedés” — mondta PAL. — ”Kulturális különbségből fakadhatnak rendészeti esetek, például a betegséghez, halálhoz való viszonnyal összefüggésben. Ilyen, meglehetősen ritka rendőri intézkedést igénylő probléma lehet, hogy ha egy roma meghal a kórházban, bemegy gyászolni a teljes rokonság, és ez annyira zavarja az egészségügyi intézmény működését, hogy rendőrt hívnak. Összességében rendészeti tekintetben a romákat illetően a lényeg a lényegesen magasabb reprezentációjuk a szegények között.”

Uzsora, prostitúció, és feneketlen nyomor

PAL hozzátette: “vannak bizonyos bűncselekmények, amelyek inkább szegény roma közösségekben dominálnak – ilyen például az uzsora. Ahogy Amerikában a kábítószer- és fegyverkereskedő bandák is etnikailag homogének. Nyugat-­Európa prostituáltjainak nagyon nagy százaléka magyar és magyar roma. Nyilván ezeket a lányokat a helyi roma közösségekből kiemelkedő stricik viszik Hollandiába meg Németországba. Ezek mégsem a sajátos roma kultúrára vezethetők vissza, hanem pusztán adott közösségekhez és a szegénységhez, a kiszolgáltatottsághoz kapcsolódnak.”

Temetői előszobák

“Amerikában például azt is megmutatta a vírus, hogy azok a börtönök, amelyekben zömmel feketék vannak, iszonyatos inkubátorai a koronavírusnak. Ugyanolyan temetői előszobák, mint az idősotthonok. Nem véletlen, hogy egy csomó amerikai városban rengeteg embert szabadon engedtek.”

Nincs adat

Hol vannak a romák? PAL a Visszhang melléklet újságírójának erről elmondta: “Magyarországon nincsenek adatok. Itt az etnikai hovatartozás bármilyen szintű regisztrációja tilos. Ez bizonyos szempontból nagy probléma, mert például emiatt nem lehet fellépni az iskolai szegregáció ellen. Sokszor a jogvédelem korlátját is jelenti, hogy nincsenek etnikai adatok a rendszerben. Elmegyünk például a gyöngyöspatai vagy a hajdúhadházi iskolába, és azt látjuk, hogy az egyik iskolában csak roma diákok ülnek, a másikban meg csak fehér bőrű nem romák, és akkor megkérdezzük az igazgatót, hogy ez hogy van, mire ő azt mondja, hogy: „Roma? Milyen roma? Mi az, hogy roma? Maga itt a nürnbergi törvényeket próbálja ránk kényszeríteni, hogy származás alapján listázzunk?” Mindenféle trükkökhöz kell a jogvédő szervezeteknek folyamodni, például megkérdezni a helyi önkormányzat roma kisebbségi vezetőjét, hogy ugyan mondja már meg, szerinte ki a roma. Vagy a nevek anonimizálásával a lakóhelyre rákeresni.”

Aki diszkriminál, “tudja, amit tud”

PAL az adatvédelem másik oldalát is megvillantja: “nyilvánvaló: a diszkrimináció esetében nem az érintett identitása, hanem a külvilág megítélése a döntő, és az, hogy az én véleményem szerint valaki roma-e vagy sem, nagy kérdés, hogy védendő személyes adat-e…”

Amikor a hatóság “nem veszi észre”…

“Leggyakrabban gyűlölet-bűncselekményeknél szokott előfordulni, hogy amikor súlyosabb elbírálás alá esne, ha valakit kifejezetten az etnikai vagy bármilyen más kisebbségi csoporthoz tartozása miatt ér támadás, ezeket a rendőrség és az ügyészség nem veszi észre. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy nem csinál semmit, hanem hogy garázdaságként vagy testi sértésként kezeli az ügyet, amitől pont az a plusz szimbolikus dolog marad ki belőle, ami gyűlölet-bűncselekménnyé tesz egy bűnesetet.”

Bizalom nélkül, a közszolgáltatásokból is kihagyva

“Rendészeti alulműködés az is, amikor a rendőr nem intézkedik érdemben a romatelepen. Az intézményesített diszkrimináció, amikor azt látjuk, hogy ha valaki szegény, és még roma is, mondjuk Magyarországon, akkor alacsonyabb szintű állami közszolgáltatásokhoz jut hozzá, mint mások. Például ha nem megy ki a mentő. Adott esetben a rendészeti közszolgáltatások is ide értendők. A romatelepen a látencia is nagyobb, részben azért, mert a bűncselekmények bejelentése, a rendőri panasz sokszor összefügg a bizalommal, a bizalom pedig azzal a tapasztalattal, hogy vajon történik-e valami az ügyünkben.”

Őrült összegek a nagy semmire

PAL így fogalmaz az interjúban: “ha az ember társadalomtudósként tekint a kérdésre, akkor azt kell, hogy mondja: nincs hatékony érdekképviselet. Hozzátartozik, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy iszonyatos mennyiségű pénzt „költöttek el” az elmúlt három évtizedben, az utóbbi tízben is, EU-s és egyéb forrásokból kifejezetten integrációs roma ügyekre, mégsem történt sok minden. A pénz elment kommunikációra, intézményrendszer-építésre, a nagy semmire.”

Középosztálybeli férfi ritkán lesz diszkrimináció áldozata

“Azoknak, akiknek megvan a megfelelő társadalmi meg anyagi tőkéjük a jogaikért való fellépéshez, azoknak sokkal ritkábban sértik meg a jo­gait…. Azt gondolom, hogy amit ez ellen lépni lehet, az a magyar jogban ott van. Van nép ügyvédje, vannak jogsegélyszolgálatok, nemcsak civil szervezetek, hanem államiak is, és ügyek is vannak. Sokan már maguktól jelentkeznek az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Inkább az a kérdés, eljut-e odáig az illető, hogy felismeri, jogsértés áldozata lett, s hogy vannak jogai. Ez egyfajta jogtudatosságot feltételez” — mondta Pap András László a Népszava mellékletében Csejtei Orsolyának.

Már csak az uzsorások “jóindulata” maradt

A cigány családokat nem “csak” fertőzés útján fenyegeti a koronavírus…
“Odavágott a mélyszegénységben élő családoknak a járvány: a munkahelyek elvesztésével ismét egyre többen kényszerülnek az uzsorások jóindulatára bízni magukat” — írta a Népszava Visszhang mellékletének nyár eleji összeállításában Balassa Tamás.  — ”Ám a gyors pénz gyorsan elmegy, és a behajtás nem kellemes. Akár 500 ezer olyan háztartás is lehet, ahol nehéz nemet mondani a „kamatos pénznek”.” (Amikor a bankhitel kiváltására kell az uzsora)

20 ezer forint, egy életre? “Kamatos segítség” Ózd környékén

“Június elején borsodi falvakban csaptak le a rendőrök uzsoragyanú miatt. Egyik áldozatuk három éve kapott kölcsön 20 ezret, és még mindig nem tudta visszatörleszteni, a rohamosan kövéredő kamat miatt. A gyanúsítottak egyike májusban támadt rá az utcán, tízezer forintot vett el tőle. Másnap este a sértett otthonában ígért újabb verést, elhozta a televíziót, a mosógépet és egyéb háztartási felszereléseket is kipakolt. A banda 2017 novembere és 2020 májusa között több Ózd környéki famíliát sanyargatott, a családok

A Visszhang melléklet újságírója rendőrségi hír nyomán nézett körül déli megyénkben. A lekapcsolt bűnöző „Olyan aránytalan mértékű kamatot kért, melynek megfizetése súlyos tehette ki a kölcsönért folyamodókat”, fogalmaz bikkfanyelven, de egyértelműen a police.hu.
“L. – az egyszerűség kedvéért nevezzük csak így, azt kérte, hogy még a monogramját se írjuk le – egy dél-baranyai kistelepülésen él. Az utóbbi időben egész jól ment a családnak, a járvány előtt volt munkája, „minden fain volt”. Ez tárgyakban kifejezve annyit tesz, hogy volt egy leharcolt Ladája, már novemberben ott állt a teljes téli idényre való tüzelő az udvaron, szép új linóleum került a nappaliba, s a gyerek megkapta karácsonyra álmai okostelefonját.”

Szállítás hitelbe, kamattal

“Aztán jött a koronavírus, és L. egyik napról a másikra utcára került. Az após beteg, a sógoréknál megszületett a gyerek, muszáj volt eladni a Ladát. J. egész jó pénzt kínált érte, bizniszre kellett neki: „biztonságos” fuvarozásba kezdett, akinek dolga van a városban, azt hozza-viszi, csak hát jócskán megkéri az árát. Aki nem tud fizetni, azt hitelbe szállítja, ami olykor nagy segítség, viszont ketyeg a kamat, ami L. szerint egészen baráti ugyan, nem a szokásos uzsoratarifa, de hát pár hónap alatt így is összejöhet a Lada ára. Pár hete L.-ék is rászorultak J. szolgáltatására: oltani kellett vinni a kisebbiket, és L. nem engedte, hogy az asszony busszal menjen. Akkor nekik sem volt meg a fuvardíjra való, a családi pótlékból tervezték kiegyenlíteni, de mire megjön, már nem fogja a teljes adósságot fedezni. Bele kell nyúlni a gyedbe is.”

Tovább megy a biznisz

“A rendszer továbbra is működik, csak két dolog változott. Egyrészt az áldozatok gyakran természetben (élelmiszer, háztartási eszköz stb.) adják meg a kölcsönt, másrészt a bűncselekményeket sokszor nem uzsoraként, hanem zsarolásként tartják számon.
De a valóság az, hogy amint mélyül, erősödik valahol a szegénység, megjelennek az uzsorások. A kocsiból kiáltanak ki: kell pénz?”

A válság előtt még bankhitel is volt

A nagy munkaerőkereslet hónapjaiban a korábban esélytelenek közül is sokan jutottak rendszeres munkához és jövedelemhez. Ekkor még bankhitelt is fel tudtak venni.
Csakhogy: “minden mindennel összefügg: lehetséges, hogy – bizonyos térségekben legalábbis – egyre kevesebben szorulnak uzsorásokra, mert a fix jövedelem egyben banki hitelképességet is jelent. De amint jön egy nehézség, például egy kiszámíthatatlan járvány, azonnal borul minden, és áll vissza a „jól bevált” kölcsönszerzési metódus.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét