“Teljesítmény nélküli” ajándékpénz-osztogatásnak bélyegzi a magyar miniszterelnök az alapjövedelem-javaslatokat, és mereven elutasítja még a gondolatot is. Lassan egyedül marad.

A tőkések sürgetik az alapjövedelmet

“Szabad-e megdöbbenni, ha a legnagyobb tőkések itt a COVID19 pandémiával elindult gazdasági világválságban a feltétel nélküli alapjövedelemről kezdenek el polemizálni, sőt bevezetését az államok sürgős teendői közé sorolják?” — kezdte meghökkentő kérdéssel a Népszava Vélemény oldalán olvasható cikkében Csuja László ökológus.  — ”Mi történt? Csak nem leszokott a farkas a húsevésről? Többről van-e szó, mint a gazdaság felpörgetéséről és a tőzsde megnyugtatásáról? Nem hagyhatjuk válasz nélkül ezeket a kérdéseket, mert egyre tisztább a kép, hogy sokkal többről van szó, mint a tőzsde igényéről. Sőt úgy tűnik, hogy civilizációnk 2020-ban végre elérkezett a XXI. századba, amikor végre a munka fogalma újra kezd kitágulni.”

- Hirdetés -

A munkát “adják”? Tévedés! Mindannyian dolgozunk valahogy,

A téma nemrég a portálunk által szervezett vitában is nagy hangsúllyal előkerült. Az alapjövedelem-vitákban a mindenkinek feltétel nélkül járó pénz megítélése ellen érvelők, Orbánhoz hasonlóan, azt hajtogatják, hogy “teljesítmény nélkül” senkinek nem jár jövedelem. Csakhogy rendkívül szűken értelmezik, hogy mi minden tartozhat a társadalom számára szükséges teljesítmények köréhez.

Nagy érték a személyes jelenlét

“…civilizációnk 2020-ban végre elérkezett a XXI. századba, amikor végre a munka fogalma újra kezd kitágulni” — hangsúlyozza az idézett cikkben az ökológus szerző. — ”Felfogásom szerint az állami lét előtti ember minden tevékenysége néhány százezer éven át munka volt, hiszen munkának tekintek minden olyan emberi tevékenységet, ami életünk és életfeltételeink megújítását szolgálja boldog és boldogtalan pillanatainkban, születésünktől halálunkig, a tűz körüli tánctól a mesemondáson keresztül az elejtett vadak feldolgozásáig.”

“…a robotok kiszorítják a kétkezi munkást az árutermelő és eszköz előállító gyárakból, és a kétkezi munka súlypontja áthelyeződik a szolgáltatások területére. Az ember-gép-áru láncolat helyébe az ember-robot-áru kapcsolat lép, és szélesedő körben van igény ember-ember-szolgáltatásra. Úgy képzeltük, hogy a robotizáció óriási munkaerő fölösleget, dologtalanul lézengő emberek tömegét teremti, ezzel szemben újra meg újra munkaerőhiányt tapasztalunk. Az emberi élet és kultúra újratermelése egyre több személyes jelentétet kíván, és ezek az emberek már nem a három évszázados kapitalista dogma szerinti munkát végzik.”

Az emberhez méltó élet feltétele a feltétel nélküli alapjövedelem

A feltétel nélküli feltételei” című cikkben megtalálható a részletes érvelés a dogmákkal szakító alapjövedelem-felfogás mellett. Az ökológus szerző következtetése:
“…munka minden olyan tevékenységünk, ami az életünk feltételeinek és kultúránknak a megújítását szolgálja. Aki pedig ebben tevékenyen részt vállal, annak jár a Feltétel Nélküli Alapjövedelem, hogy emberhez méltó életet élhessen. A XXI. századi digitális világunk és a robotizáció megdönti a három évszázados kapitalista dogmákat, tágabb értelmet ad a munkának, de hogy az új dogmának mi lesz a tartalma, és mennyi szabadságot ad nekünk, az már csak rajtunk múlik.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét