Egy jogállamban a szegénység nem bűn, az utcán élő felebarátaink nem bűnözők. Egy magát még kereszténynek mondó civilizációban a hajléktalan nem ellenség, akitől meg kell magunkat védeni, hanem embertárs, akin segíteni kell. Egy normális országban, ahol nem az embertelenség az úr, ez így is történik.


…”mindenki annyit ér, amennyije van”…

Orbán Magyarországán a cinizmus az úr, a hatalom urai számára “mindenki annyit ér, amennyije van”. A csórók, a nincstelenek, a fedél nélküliek megtűrt páriák, saját hazájukban.

Október közepe óta a magyar rendőrség “törvényesen” vegzálhatja, alázhatja meg az utcán élő embereket, tiporhatja sárba alapvető emberi jogaikat! Gyakorlatilag büntetlenül tehetnek a hajléktalanokkal azt, amit akarnak, talán még kitüntetést is kapnak ezért az uraiktól.

 

A hatalom embertelen eljárásának már “látható” eredményi vannak.

Csökkent a hajléktalanok száma, ahogy a tél egyre keményebb hideget hoz, mind kevesebben lesznek azok a felebarátaink, akiket most üldöz a hatalom.

Hetvennyolcra nőtt a fagyhalál áldozatainak száma Magyarországon.

A tömeges életvesztés 2018. szeptember hideg napjai és 2019. január 19. között következett be – tudatta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezője hétfőn este, az áldozatok emlékére a Kossuth téren szervezett gyertyagyújtáson.

Simó kijelentette:

„A szenvedéssel szemben közönyös, a pénzt viszont annál inkább imádó hatalom október közepe óta a hajléktalanság kriminalizálásával próbál úrrá lenni a társadalmi gondon. A hajléktalan ellen fordul, nem a hajléktalanság ellen. A hajléktalanoktól akar megszabadulni anélkül, hogy kiküszöbölné a hajléktalanság okát.”

Újhelyi Sándor, a Minden Ember Számít Egyesület alelnöke beszédében úgy fogalmazott:

„nagyon önző világban élünk, amelyben kevesen hajlandóak odafigyelni a másik emberre. Az, hogy valaki a saját lakásában hal meg, azt jelenti, hogy van szomszédja, lenne olyan ember, aki azt mondja, ne halj meg itt mellettem, segítek neked. A kormány politikája azonbanazt segíti, hogy inkább rúgjanak bele a gyengékbe. Hatalmas társadalmi felelősség, és egyben hatalmas kormányfelelősség az, hogy hányan halnak meg telente”.

Jogos a kérdés:

hol marad a kormányból a felebaráti szeretet, az irgalom, a gyengék segítésének “örök” emberi törvénye? Szeretnénk tévedni, amikor azt gondoljuk, hogy egy céljuk volt: nem tudni, hova és hogyan, de elűzzék a hajléktalanokat az úri szemeik elől. Köztudott, hogy jóval több az utcán élő, mint ahány férőhely a hajléktalan szállásokon van. Ráadásul, a legtöbb szállás kritikán aluli, tömegszállás, ahol mindennapos vendég az ágyi poloska, s más élősködők.

Hol marad a kormányból a felebaráti szeretet,

az irgalom, a gyengék segítésének “örök” emberi törvénye? Szeretnék tévedni, amikor azt gondolom, hogy egy céljuk volt: nem tudni, hova és hogyan, de elűzzék a hajléktalanokat az úri szemeik elől. A többit majd elvégzi a hideg.

Ennyit ér a rezsicsökkentés azoknak, akiknek még arra sem futja, hogy pár mázsa fát vegyenek. A Fidesz tavalyi választási ígéretéből semmi sem lett, több százezer ember még mindig nem jutott hozzá a 12 ezer forintos tüzelő utalványhoz, amiből néhány hétre elegendő fát tudott volna venni. A legújabb határidő 2019 vége, addig aki tud lopott fával tüzel, ha az sincs, fűtenek mindennel, ami éghető.

Ideje lenne, hogy a közpénzből eltartott közszolgák végre “emberek” legyenek,

s fontolják meg Benedek pápa gondolatait:

“Egy társadalom emberiességnek legfőbb mércéje az, hogy hogyan bánik a szegénnyel, az időssel, a beteggel, a gyöngével”

Már az is sok, ha egyetlen embert elveszítünk azért, mert kihűlt, mert nem volt fedél a feje felett, vagy nem volt mivel tüzelnie. Az igazi tél még előttünk van, vajon hányan halnak még meg azért, mert nincs aki segítsen nekik?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét