A háború nyelvén fröcsögnek Trianonról  — Lapzsemle

Hú, de nagyon méltóságteljes megemlékezés volt itt június 4-én! A fideszes sajtó(handa)banda és persze megbízóik, a főkolomposok bő termést biztosítottak az e heti lapzsemléhez.

Kövért állandóan üldözik

A Magyar Nemzet feliratot viselő sajtókatasztrófában Kövér adta meg az alaphangot:
“Kövér László: A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban”

Az “ünnepi” interjút bizonyos Baranyai Gábor jegyzi, jó mélyre hatoló nyelvmunkával, gondosan alákérdezve. Ezeknek a szövegeknek szinte a leginformatívabb részei, hogy miről bátorkodnak érdeklődni a főméltóságoktól ezek a propaganda-segédmunkások.

Nem akarják átérezni

“Mi az oka, hogy a balliberális ellenzék nem tudja, nem akarja átérezni a magyar tragédiát?” — kérdezi a kiváló propagandista.

“A balliberális nemzetközi hálózat nemcsak hamis híreket terjeszt, hanem pereket indít Magyarország ellen a határvédelem, a börtönviszonyok, az iskolai szegregáció vagy éppen a parlamenti házszabály betartatása kapcsán.”
Emlékeztetőül: ez itt egy Trianon századik évfordulója kapcsán közölt interjú a főideológussal…

Ahol tudnak, támadnak ám ezek

“A zaj ugyan csökkent, de az ellenzék a járványügyi intézkedéseket ott támadta ahol tudta.” — így aggódik Baranyai.

Ez is egy kérdés? Vagy az előre megírt operettben végszavaznak?

“A balliberális nemzetközi hálózat nemcsak hamis híreket terjeszt, hanem pereket indít Magyarország ellen a határvédelem, a börtönviszonyok, az iskolai szegregáció vagy éppen a parlamenti házszabály betartatása kapcsán.”

És akkor jönnek a kövéri mondatok

A fentiek után túl sok szót nem ér, mit válaszolt minderre Kövér, de lássunk néhány csemegét, érzékeltessük, milyen trianoni hangulatba ringatta magát őfőméltsága.
” – A magyar baloldal – immár több mint száz éve – újra és újra rátámad a saját nemzetére. Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918–1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet. A mai balliberális politikusokban nincs meg a nemzet iráni elkötelezettség.”

Beszartak a Momentumtól, Gyurcsány mellett emlegetik

“A baloldal politikusainak egy kisebb része szégyelli és nem szívesen hirdeti a nemzettel kapcsolatos álláspontját. Más részük politikai számításból próbálja bizonyos kérdésekben nemzetinek beállítani saját magát, de a döntő pillanatban mindig kilóg a balliberális lóláb. Karácsony Gergelyt is ebbe a csoportba sorolom. A harmadik részt a megveszekedett nemzetgyűlölők, Gyurcsány Ferencék és a momentumos élcsapat alkotja, akik gyakorlatilag tőről metszett utódai az 1919-es bolsevistáknak.”

Doktor úr! Milyenfajta szervezett erő üldöz engemet?

(Ausztráliából) … a balliberális hálózat újságírói keresték meg Szabó Tímeát, ami tanulságos abból a szempontból, hogy milyenfajta szervezett erővel állunk is itt szemben, s hogy kicsodák is a Szabó Tímeák. Pontosan ugyan az zajlik, mint amit az 1919-es baloldal csinált a két világháború között a Trianonban megcsonkított, halálraítélt Magyarországgal. Ugyanaz a logika: az Orbán-kormány megbuktatásáért az ország tönkretétele, sárba tiprása, az uniós források elvétele sem drága a mai ellenzéknek és nemzetközi támogatóinak – mennél rosszabb a magyar embereknek, annál többen fordulhatnak szembe a kormánnyal.”

Csúnya tudósok, gonosz bírók, és Kövér megszokott polgárháborúja

“Az egyik oldalon a baloldal által elfoglalt nyilvánosság, akadémiai szféra és a bírói intézményrendszer innen érkező tagjai állnak, akik a nemzetállamok és a nemzetállami alkotmányok ellen viselt polgárháború egyik legfontosabb hadoszlopává váltak.”

Borosst is üldözik ám nagyon

A június 4-i Magyar Nemzet-lapszámban a lap legrosszabb korszakaiban méltán hírnevet szerzett Megyeri Dávid kínálta fel nyelvfelületét a sokszorosan levitézlett Boross Péternek:
“Boross Péter: Többször kellett bravúr a megmaradásunkhoz”
Megint a propagandista legszebb alákérdéseivel kell kezdeni a gyűjteményt.

Megyeri megfigyelte a kísérteteket

“A trianoni békediktátum centenáriumán megfigyelhető: az országot érő akkori rágalmak és a mostani külföldről és belföldről érkező támadások között kísérteties a hasonlóság. Minek tulajdonítható ez?”

Trianonról mi jutna eszükbe? Karácsony Gergely!

“Karácsony Gergely főpolgármesterre már tett utalást. Ő hovatovább a nyílt konfrontációt választja a kormánnyal szemben. Igaz, a baloldali pártok szerint éppen ez a fő feladata.”

Rágalmaznak minket, mert csodálatosak vagyunk

“Visszatérve a száz évvel régebbi rágalmazó hadjáratokhoz: nem az váltotta ki már az akkori Magyarország-ellenes bosszúszomjat is, hogy a kiegyezést követően túl sikeresnek bizonyultunk?”

“Lehet, hogy most is azért büntetnek bennünket, mert látjuk a hibákat Európában és ennek hangot is adunk?

1920. június 4.? Soros!

Megyeri állításnak tűnő kérdése: “Soros György mániája a nagykoalíció, amelynek révén a kisebb támogatottságú balliberális pártok az NGO-k segítségével rá tudják erőszakolni az akaratukat a konzervatív pártokra.”
Ismét emlékeztetőül: ez itt egy Trianon századik évfordulója kapcsán közölt interjú a Párt rossz szellemével…

Katonásan kivédtük! Hapták!

“Minek tulajdonítja, hogy más, nálunk sokkal erősebb országokkal ellentétben, a jelek szerint ilyen katonásan ki tudtuk védeni a világjárványt?”

Egy csalódott fideszes propagandista

Megyeri Dávid gyöngyszemei közül is a legcsillogóbb, amikor azon sopánkodik, hogy “sokan” (nyilván a Magyar Nemzet összes propagandistája) szeretettel és aggodalommal telve a Nagy Összefogásban reménykedett, csodás gesztusokat tettek, de rútul csalódniuk kellett.
“Sokan hitték naivul, hogy a közös baj, a pandémia valamelyest önmérsékletre inti az ellenzéket és egy koronavírus-járvány ellen védekező kormányra nem támadnak majd még nagyobb vehemenciával. Ön szerint mi az oka, hogy nem így történt?” …
“Hogyan lehetne hatékonyabban semlegesíteni, kivédeni a lejárató kampányokat?” …
“Csakhogy ez a kíméletlenül nyomuló globalista társaság éppen a védekezés lehetőségét és képességét akarja elvenni a nemzetektől.”

Boross és a szabadkőművesek: Péter bá mindjárt belecsap a lecsóba

A hajdani fővendéglátós, majd belügyi csoda és sztár-miniszterelnök válaszaiban nem aprózza el a mélyben munkálkodó erők leleplezését:
“A huszadik század első évtizedeiben hatalmas szabadkőműves hullám kerekedett Európában, és még a mozgalmon belül is uralomra kerültek a legszélsőségesebbek. Párizsból áramlott a harcos ateizmus szelleme. Államosították a templomokat Franciaországban, a hagyományos vallások ellen hadat viseltek. Nálunk ugyanezt akarták elérni, s hallatlanul agresszíven léptek föl. Most is hasonló folyamatok zajlanak. Sok egyetemi karon ugyanaz az álliberális, nihilista, bomlasztó szellem uralkodik, mint a Galilei Körben annak idején.”

Karácsonyozás, ahogy fideszék táján illik

“…az új városvezető kap egy páratlan gesztust a miniszterelnöktől azzal, hogy az előző főpolgármesternek tett ígéreteit fenntartja, ám az nem megköszöni és él a lehetőségekkel, hanem konfrontálódik. Aki volt már olyan helyzetben, hogy embereket kellett kiválasztania egy állásra, az tudja, hogyha valaki bejön a terembe, rögtön látni a mozgásáról, fellépéséről, alkalmas-e. A főpolgármesterről tétova, bizonytalan tartása, mozdulatai alapján lerí, hogy alkalmatlan e vezetői pozícióra.”
És ezt a gyalázkodást éppen a “hóbagolyként” elhíresült szerencsétlen figura képes összehozni, akinek működéséhez egy sor szégyenletes ügy fűződik közelmúltunk gyászos történetéből…

Károlyi, Jászi, most aztán minden kiderül ám róluk

“Ha a történelemmel többet foglalkoznának az emberek, tudnák, hogy Károlyi Mihályék, Jászi Oszkárék pontosan ezt művelték Trianon után. A különbség annyi, hogy akkor ők emigrációból támadtak, a mostaniak pedig itthonról engedik meg maguknak a hazaárulást. Viszont ennek a minősíthetetlen viselkedésnek van egy előnye: a tömegek megrettenhetnek és képet alkothatnak arról, milyen káosz, összevisszaság lenne itt, ha valami baleset folytán ez a gyülevész, agresszív társaság kormányt alakíthatna 2022-ben.”

Hé, nemzetbiztonságiak! Centenáriumi feljelentés

“Mivel a nemzetközi támadások célja a jobboldali nemzeti kormány megdöntése, a büntető törvénykönyv idevonatkozó passzusait határozottabban kellene alkalmazni. Hiszen itt sokszor hazaárulásról van szó, meg kell tehát találni a módokat, hogy ezt az aknamunkát legalább korlátozni lehessen. A mostani ellenzék némi leegyszerűsítéssel a Rákosi-korszak vezetőire emlékeztet, akik a magyarság iránt mérhetetlen ellenszenvvel viseltettek. Ez ugyanakkor alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági kérdés is. El kell érni, hogy a Nyugatról pénzelt álcivil, politikai aktivista szervezetek, NGO-k ne mehessenek el bármeddig nemzetrongálásban. Főként a felsőoktatási intézmények ifjúságát kell megvédeni a fertőző hatásoktól.”
Ismét csak emlékeztetek: emlékeztetőül: ez itt egy Trianon századik évfordulója kapcsán közölt interjú a Párt rossz szellemével…

Gajdicsot, Bayert is rettenetesen üldözik, jaj-jaj

A Magyar Nemzet június 4-i számában nem kisebb morális imperatívusz jegyezte a harmadik oldalas vezércikket, mint a hírhedt Bayer. Az “Udvarhelytől Fiuméig” című dolgozatot csak az olvassa el, akinek van gyomra ehhez a publicistához. Lapzsemlém elkészítéséhez átfutottam a művet: a legérdekesebb, hogy úgy láttam, ezúttal nem zsidózik, nem cigányozik, a tőle megszokott állatságoktól tartózkodott. Egyébként szóra sem érdemes.
A Magyar Nemzet június 4-i számához melléklet is járt: az összeállítást a szélsőséges médiabirodalomba nemrég bekebelezett szerencsétlen Szabad Föld munkatársai készítették, Gajdics Ottó szeretetteljes irányítása alatt…
Maga Gajdics egy publicisztikával ajándékozta meg az olvasókat, amelyből persze, aki idáig eljut, megtudja, hogy az ő izzó hazaszeretetét a gonosz külső és belső ellenség félreértelmezi, és a globalista vádaskodók gyűlölködésnek, sovinizmusnak nézik. Hát, ha már így megemlítette, lehet, hogy akad, aki ilyesmire gyanakszik…

Mi van a kettős állampolgárságot szerző szavazókkal?

Meglepő, hogy Trianon századik évfordulóján szinte szó sem esett azokról, akiknek könnyített eljárással megadható kettős állampolgárságát a 2004 decemberi népszavazáson a többség leszavazta, majd a fideszes kétharmad 2010-ben egy gyors rohammal lenyomta a parlamenti frakciók, a magyar lakosság és a szomszéd országok torkán.
Na jó, a fideszes főideológus az alákérdezővel elbeszélgetve kitért erre. De lássuk, mit is hazudott erről az említett interjúban Kövér? A honosítási törvény “Óriási lökést adott a nemzet határokon felüli újraegyesítésének.”
Ennél a propagandaszövegnél sokkal érdekesebb — és gyászosabb — hogy a kettős állampolgárságot szerzettek hirtelen, hogy-hogy nem, szavazati jogot is kaptak, és kialakult az a botrányos helyzet, hogy a kizárólag számukra biztosított gyanús levélszavazással tömegesen hozzájárulhattak a sötét rezsim fennmaradásához. Miközben tudniuk kellett, hogy a fojtogató hazai viszonyok elől Nyugatra távozott százezrek számára ugyanezt a lehetőséget nem adták meg. A rezsim akadálypályát épített a választójoguk gyakorlásának akadályozására.
A gyalázatos helyzet kialakításáért az Orbán-rezsim a felelős, de azok, akik ilyen körülmények között nagy számban részt vettek a csalásban, vállalták a felelősség rájuk eső részét. Ez a sötét ügy is hozzátartozik a centenáriumhoz.

Diktátum vagy szerződés?

Végül egy nyelvi megjegyzés: amikor egy borzasztó háború végén a győztesek és legyőzöttek között elkeseredett béketárgyalások folynak, a győztesek súlyos feltételeit látva teljes joggal minősítheti bárki “diktátumnak”. Amíg az alku nyitott, a felháborodott, szenvedélyes vita még nem ér véget. A tét a háborús állapotok végleges lezárása. Ha viszont a delegációk minden oldalról véglegesítik, és a legyőzöttek is beletörődnek, hogy a szöveg nem változtatható tovább, majd aláírják a dokumentumot, létrejön a békeszerződés. Ezzel a nemzetközi jog szerint vége a háborúnak.
Ha valaki továbbra is “diktátumot” emleget, az nem gondol bele, hogy ez a nyelvi fordulat nem más, mint a háború folytatása, sőt, új háború felidézése, legalábbis a lelkekben.
A trianoni békeszerződésről el kell mondani, hogy a súlyos feltételeket igazságtalannak tartjuk, és azt is tudjuk, hogy a vereséget szenvedett ország képviselői a háborús vereség kényszere alatt írták alá. Az első világháborúhoz mérhető borzalmas mészárlás, majd a háborús vereség után ritkán fordul elő, hogy másképp történik. A második világháború utáni békeszerződések is hasonló feltételeket írtak elő, mégis tartósabbnak bizonyultak. (És a legyőzött német náci  — olasz fasiszta tengely országaiban nem nevezik “diktátumnak”.) Nem rajtunk, magyarokon múlt és múlik, hogy jobb irányba fordultak a dolgok. Az Európai Unió a nyugat-európaiak kijózanodásának megtestesülése. Az, hogy a jelenlegi magyar rezsim kitartóan áskálódik az Unió ellen, és a Kárpát-medence bajkeverőjének státuszára tör, újabb jele, hogy mi viszont nem tanulunk semmit (Trianon100: A Fidesz nem tanul, keresi és csinálja a bajt)…

 

lapzsemléhez

Egy hozzászólás itt: “A háború nyelvén fröcsögnek Trianonról  — Lapzsemle

  • Avatar
    2020.06.30 - 08:43
    Közvetlen hivatkozás

    Az “Nagy háború” elveszett. A határok kérdéséről csak a Sopronban kérdeztek meg a polgárok véleményét. A győztes nagyhatalmaknak sikerült a kis népeket egymás ellen hangolni. Eddig!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük