Hazánk Orbán foglya. A rezsim minden fontos állami és gazdasági funkciót elfoglalt, élet és halál ura. A kormányfő feudális hűbérúrként kegyet oszt, ad és elvesz. Szava maga a törvény, hűbéresei feltétlen engedelmességgel tartoznak kegyuruknak. Akik nem állnak be a sorba, azok számára nincs hely saját hazájukban.
Az országban a félelem uralkodik, a hatalom keze talán már a hálószobákba is elér.
A „nagy testvér” mindent lát, mindenről tud, mindent szabályoz. A hatalom egyedüli letéteményese Orbán, aki „tudja” mire van a népének szüksége. Vita nincs, az „örökös miniszterelnök” kinyilatkoztat, felülemelkedik a napi dolgokon.
Most éppen a PÁRT oligarchái sorban ajándékozzák a kezelésükben levő médiumokat egy Orbán által gründolt gigantikus alapítványba, amely Európában sohasem látott médiafölényt hoz létre a Fidesz számára. A lapok, rádiók, internetes portálok ezzel csak visszakerültek a valódi tulajdonoshoz, aki ma már úgy érzi, – jogosan – hogy nincs olyan hatalom hazánkban amely képes lenne megállítani.
„Piti” ügyekkel Orbán nem foglalkozik.
Nem érdekli a tönkretett egészségügy, érzéketlen a szegények problémái iránt. Uralkodása alatt közel 4 millióan élnek a nyomorban, százezrek éheznek, vegetálnak. A Kádár-korszakban jogot végzett kormányfő fél a gondolkodó emberektől, ezért lesilányította az oktatást. Helyette stadionokat épít, amelyek foci híján, üresen állnak. Az ország egészségügyi mutatói a legrosszabbak között van az unióban, nemzeti futballra költött százmilliárdokból „csodát” lehetett volna tenni a haldokló intézményrendszerrel.
A következő oldalon: Megígérték, folytatják.
