A Keresztapa Katarba megy

Még nem teljesen biztos, de makacsul tartják magukat a hírek arról, hogy Orbán Viktor Katarba, a labdarúgó-világbajnokságra megy.

Nem értem…

Nyilván a VIP-páholy vendége lesz, tehát sört ihat. Hogy magyar pálinkát is, és ehet-e kolbászt, azt nem tudhatom. De nem is ez a kérdés.

A kérdés az: mi történik Orbániával, míg a Keresztapa Katarban szórakozik?

Épp a minap beszélt arról, hogy Európa, benne – akár akarja, akár nem – Orbánia napról napra jobban bevonódik az orosz-ukrán háborúba; hiába figyelmeztette a Nyugatot arra, hogy nem szabad egyik fél mellé sem állnunk… Közben óriási nyomás nehezedik déli határunkra – erről már naponta többször is beszámolnak: a migránsok egy ideje nem alagutakon próbálnak Orbániába jutni… Aztán itt van a “dollárbaloldal”. “Guruló dollárokból” próbáltak választást nyerni, s mai napig külföldről fizetik őket – tuggyukkik… Ez egyelőre nem veszélyezteti közpénzek milliárdjainak törvénytelen fideszes felhasználását, de ki tudja, mit hozhat a jövő..?

A szankciós infláció? “Brüsszel” újabb fenyegetései..?

Válságot él az ország – s hiába igaz, hogy a Keresztapa, mint pénteken közölte, eddig három válságot is levezényelt.

Népe aggódva kérdezi: mi lesz, mi lehet velünk, míg Orbàn Viktor DoktorMiniszterelnökÚr Katarban szórakozik, hasonszőrűek társaságában..? Talán a Türk Tanács segít majd? És ha ők is focit néznek?

Itthon a “dollárbaloldal” újra meg újra utcára viszi az ilyesmire kapható pedagógusokat, szülőket és – kimondani is szörnyű! – diákokat is. Jó, nem törődünk velük, mert nem is kell; de meddig tüncikézhetnek még – veszélyhelyzetben?! Mert veszélyhelyzetben, vagy valami hasonlóban vagyunk – a vonatkozó “törvénymódosítás” kissé összezavart… És régóta már. Ilyen körülmények között teljesen érthető, ha az ország “külügyminisztere” egyik nap a Maldív-szigetekre, másik nap türközni röpköd: fontos ügyeket intéz, biztonságunk érdekében. A köztársasági elnökük is röpköd összevissza, mintha béke volna. Sebaj: az ország érdekében teszi ő is, az ország meg kibírja.

Igaz: béke van, legalábbis nálunk, de az a béke egyre nagyobb veszélyben van

Hogy mást ne mondjunk: egyedül Orbánia kiabál érte. A Nyugatot “végtelenül primitív, vérszomjas, felelőtlen alakok vezetik most” – ezt a kormánytámogató, nemzetikeresztény magyarnemzetből tudhatjuk.

Berzsenyi Dániel jut eszünkbe, A magyarokhoz (II.):

“A népek érckorláti dőlnek,

S a zabolák s kötelek szakadnak.

Te Títusoddal hajdani őseid

Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk

A bölcs tanács s kormány figyelmén

Állni-tudó legyen a habok közt.”

Népünk, amagyaremberek elanyátlanodva, elapátlanodva – az anya nő, az apa férfi -, remegve kérdezik:

Mi lesz velünk, mi lesz veszélyhelyzetünkkel, míg Títusunk Katarban időzik?