A kormányfőbárány megnyugtat: nálunk a rendőrség tudja a dolgát, nem úgy, mint a pancser amerikaiak. Vagyis nyugi, megvan a kellő bárányerő!

Harmincon felül itthon senki sincs, akinek 2021-ben a Capitoliumról ne a tévészékház 2006-os emléke jutott volna eszébe. Az már harmincon alul is, hogy mi lesz nálunk 2022-ben Orbánék hatalomvesztése esetén.

Illetve van, akinek nem ez jutott eszébe

A kormányoldal reakciója kissé zavarodott. Miközben a fél világ megdöbbenve emelt szót az erőszak fertőzése ellen, a mieink feltűnően hallgattak. Mondjuk, nem is volt könnyű dolguk. Itt vannak ezek a kínos képsorok, barátjuk és eszmetársuk elszabadult őrjöngése, meg a félbolond Trump-hívő sámán, aki kísértetiesen emlékeztet a 2006-os Kossuth téri Satura – az ő barátai elé járt ki lelkesen szónokolni a Fidesz vezérkara. És öt megbocsáthatatlan, értelmetlen halál.

Hát mit mondhattak volna? Főleg, hogy korábban az volt a külpolitikai tervük, kapcsolatban maradnak a trumpizmus maradék szervezeteivel is, sosem lehet ugyebár tudni.

Ezért az első kormányzati reakció a „nincs véleményünk” volt,

de az markánsan és határozottan.

„Amerikai belügy”.

Érdekes, maga a választás nem volt belügy, abba vígan belebeszéltek, élen a lecsókavargatás közben baráti telefoncsevejt folytató miniszterelnökkel. Az lehet a baj, hogy most nincs lecsó.

Aztán jött a leleményesebbek válasz: a baloldal a hibás

Azért, mert csak. És mert más nem lehet. Egyrészt a baloldalinak titulált Demokrata Párt. A díjnyertes az Origó címadása :

„A botrányos novemberi választást követően totális káoszt hozott Joe Biden elnöksége”.

A Magyar Nemzet se rossz:

„Az amerikai főváros demokratapárti polgármestere a békés jobboldali tüntetőkre ráhívta a Nemzeti Gárdát”.

Egy szakértő a köztévében:

„A főleg a baloldal által erőltetett identitáspolitika rengeteg választói csoportot fordított szembe egymással”.

Innen már könnyű volt ráfordulni: a randalírozók itthoni megfelelői a magyar baloldaliak, ellenzékiek

A hangütést Menczer Tamás külügyi államtitkár feladata volt megadni, akit jobbára e célból tartanak. Borzasztó sors lehet. Szegényt eleven lakmuszként működtetik: görcsösen megfeszített állkapoccsal elő kell adnia a legprimitívebb ellenzékgyalázó tirádákat. Ha már megtörte a jeget, és nem szakadt rá egyetlen stúdió sem, akkor rázendíthetnek a többiek is. Ő már csütörtök este megtette a saját (saját?) történelmi felfedezését:

„Magyarországon az erőszak mindig a baloldali politikusokhoz kötődött.”

Aha. Mint például a baloldaliak hosszú sora Szálasitól a persze sokkal ártalmatlanabb Toroczkaiig, Budaházyig, a történetesen épp baloldali politikusokat inzultáló tévés biztonsági fenegyerekekig. Nem mondom, Rákosi sem volt kutya, de mint kiderült, Menczer nem rá gondolt. Hanem persze a „nép közé lövető” Gyurcsányra, még frissebben Fekete-Győrre a bulikellék füstgránáttal és Hadházyra, nem kifejtett okból. Boldog ország, ahol Fekete-Győr és Hadházy az aktuális fő vandál.

A főpróba után péntek reggel közönség elé lépett az igazi sztár, a miniszterelnök a rádióban:

„Azt, ami most Amerikában történt, azt mi ismerjük, a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, a Parlament épületét rendőrsorfallal kellett megvédeni a tüntetőktől.”

A szerepkijelölés megtörtént, immár 2022-re szólóan. Nálunk Orbánék a jogállam és a rend védelmezői. Ők vannak bent a Capitoliumban, az ellenzék az, aki erőszakkal rájuk tör. Bent a bárány, kint a farkas. A kormányfőbárány elejt egy megnyugtató mondatot: nálunk a rendőrség tudja a dolgát, nem úgy, mint a pancser amerikaiak. Vagyis nyugi, megvan a kellő bárányerő.

És itt jön a kérdés: kormányváltás esetén Orbán 2022-ben Trump útját járja-e?

Szerintem okosabb és veszélyesebb nála. Ez jó hír és rossz hír egyszerre. Jó, mert Trump példájából is látta, hogy a vesztes vezér az erőszakra való nyílt bujtogatással csak saját bukását teszi véglegessé. Rossz, mert gyilkosabb fegyverei vannak. Biztosan nem bánja majd, ha hívei utcai cirkuszokat csinálnak, de ő fogja a legájtatosabb arccal az erőszak mellőzésére kérni őket. Nem az elérhetetlen villámrevansot akarja, hanem mondjuk az egy év múlvait. Addig beépített emberei, szervezetei segítségével bénítaná meg az ország normál működését, demonstrálván az újak kormányzóképtelenségét.

Mindez csak akkor működik, ha elegendő társadalmi támogatása marad

A republikánus politikusok java már nem követi Trumpot az ámokfutásban. Nem tudjuk, hogy volna ez a Fidesznél, ahol a vagyoni, zsarolási, hitbéli szálak erősebben kötnek. De nem is ők a fontosak, hanem a szavazóik. Az ellenzéknek a NER elitjével nincs dolga, a milliós szavazótáborral van. A társadalmi megbékéltetés programja nekik kell, hogy szóljon. A rendszer az ellenség, nem az ezért vagy azért a Fideszre szavazó. A jelenlegi közigazgatásban tisztességesen dolgozó sem az. A Fidesz mint párt maffiaszerű, elnyomó pretoriánus gárda, a vezér testőrsége, de szavazói többsége attól még nem maffiózó.

Világossá kell tennünk: nincs okuk utolsó csepp vérükig védelmezni a vezért. Védjék inkább a hazájukat, a békéjüket, akár az ő parancsaival szemben. A haza lehet majd kormányon is. Nem olyan kicsi, hogy attól még ne maradna belőle a mindenkori ellenzéknek.

(A cikk eredetileg a Népszavában jelent meg, amit a szerző engedélyével közlünk.)

Madrid

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük