A kormányzati titokhegyen innen – egyre magasabb csúcsok

A kormányhatározatok egyre nagyobb százaléka lesz már megszületése pillanatában titok. Mire ez a nagy titkolózás, ki elől kell dugni ennyi döntést? Az úgynevezett 3000 -es határozatok körül rendezett “nyilvános túrát a 168.hu, ide invitáljuk  mi is  olvasóinkat. 

Ezek nagyon fontos döntések

A 3000-es határozatokról Orbán Viktoron és a kormány tagjain kívül talán csak tucatnyian tudhatnak: magas beosztású államigazgatási vezetők, vagy a döntéssel érintett személy, intézmény vezetője.

A 3000-esek a nevüket onnan kapták, hogy négyszámjegyű azonosítójuk hármassal kezdődik. Míg az egyessel kezdődően számozott „sima” kormányhatározatokat bárki elolvashatja a Magyar Közlönyben, a 3000-esek ott nem jelennek meg.

Az biztos, hogy ezek nagyon fontos döntések, ha azonnal elzárják őket az állampolgárok, sőt – néhány ember kivételével – még a kormányzati szervek és az államigazgatásban dolgozók elől is. A titkolózásnak lehet ésszerű indoka az, hogy az ilyen határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek. De a titkosítás oka lehet egyszerűen az is, hogy

a döntések nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.

A Miniszterelnöki Kormányiroda által küldött bontásból kiderül, hogy a negyedik Orbán-kormány 2018. májusi hivatalba lépése után az év végéig 21, 2019-ben 16, 2020-ban további 27 darab 3000-es határozatot fogadott el, idén pedig április 9-ig még nyolcat. Ez átlagosan havi két titkos döntés, és ha ebben az ütemben hoznak további ilyen határozatokat, akkor a ciklus végére 97 is összejöhet belőle.

Titok-grafikon

 

Ezzel a 97 darabbal pedig éppen megdöntené az Orbán-kormány saját korábbi rekordját, mivel az előző, 2014-2018-as kormányzati ciklusban eggyel kevesebb, 96 darab 3000-es kormányhatározatot hoztak. A titkos döntések száma egyébként az elmúlt 10 évben egyre emelkedik, mivel a korábbi, 2010-2014 között hivatalban lévő Orbán-kormány még csak 72 darab 3000-es határozatot hozott.

Az Orbán-kabinetek ráadásul nem csak előző ciklusbeli magukhoz képest „gyártanak” több titkot, hanem a korábbi, baloldali kormányhoz képest is. A 2006-2010 közötti időszakban a mostanában ciklusonként már százhoz közelítő számú titkos döntéshez képest mindössze 51 született: ebből a Gyurcsány-kormány 38-at, az azt követő Bajnai-kabinet pedig 13-at fogadott el.

Amennyiben bővebben érdekli a titkosítás témája olvassa el a teljes cikket a 168.hu oldalán!

Kis-magyar titok

titok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük