Jelenleg nem a kötcsei találkozó izgat a legjobban, de az azért érdekes, hogy most nem állapodtak meg, mi legyen a kifelé szóló üzenet.


Ezért a résztvevők maguk is össze-vissza tippelgetnek:

ki az európai körforgalomról való letérésre, ki a kormánynál többet hibázó svájci óragyárakra. ki egy gyermekvédelmi akciótervre tesz célzásokat. (Utóbbit remélem, nem a nyugdíjvédelmező Selmeczi Gabriellára bízzák, mert ez esetben azt javasolnám, ne engedjük a gyerekeket ki a lakásból.)

A legjobban ismét Kósa Lajos mozgatta meg a fantáziát,

aki állítása szerint azért nem tud beszámolni a miniszterelnöki beszédről,

“mert ez olyan volna, mint a Shakespeare-összest két mondatban összefoglalni”.

Azért adhatott volna valami fogódzót,

az életművön belül melyik darabra gondol. Mert ha csalódott a produkcióban, akkor a

“Sok hűhó semmiért”

jöhet leginkább szóba. Ha egyszerűen nem sikerült kihámoznia a lényeget, és bármit el tud képzelni, akkor az

“Ahogy tetszik”

a nyerő. Ha feltámadt benne a kétely főnöke igazát illetően, akkor még a

“Tévedések vígjátéka”

is eszébe juthatott. Ha túl sokat nézegette a közönségben a kegyvesztettnek látszó Schmidt Máriát, akkor a

“Makrancos hölgy”

-ről is szó lehet.

Ha esetleg gyanút fogott,

hogy még az egybegyűlt híveket is manipulálják, akkor, maga is NER-lovagként, a

“Lóvá tett lovagok”

sorsán boronghat. Szegény Kósa. Igazi hamleti dilemmákkal kell szembenéznie.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét