A egyiptomi kivonulásnak zsidó ünnepe a  Peszah, Az Egyiptomot ért bibliai tíz csapásból, az elsőszülöttek halála elkerülésének emlékéről a héber naptár szerint niszán hónap 15–22-ig tart.  (a Gergely naptár szerint idén április 19. péntektől április 27. szombat estig) tart, ami most egybeesik a keresztények húsvét ünnepével, ami eredetileg is egy széder – Peszah első estéje – vacsorával indult. Ez az az ünnepe a zsidóságnak, ami a 40 éves vándorlásra emlékezteti, ekkor 10 napig semmi liszteset, vagy erjedőt nem esznek, ezeket helyettesítik pászkával, más néven macesszal.


A peszah idén a keresztény húsvétra esik

A haggada a peszahi széder este „forgatókönyve”, amelyben megtalálhatóak mindazok az imák is, amelyeket ezen alkalommal el kell mondani. Tartalmazza azokat az „utasításokat” is, amelyek az este egyes részleteire vonatkoznak.  a hagadákkat Széder vacsorán végig olvassák miközben a szédertálról meghatározott sorrendben fogyasztják a különböző rituális fogásokat. A haggadákat régóta díszítik. A legváltozatosabb és legszínesebb fantáziáról tanúskodnak az illusztrációk.

A középkorból származó illusztrált haggadák közül talán a leghíresebb a Szarajevói Haggada, amely 1350 körül készült Barcelonában. 142 pergamen lapra kézzel írták. A pogromok idején, 1492-ben kimenekítették Spanyolországból, ahonnan Itáliába került. Később a Kohen spanyol zsidó család vitte magával Szarajevóba és ők adták el a Boszniai Nemzeti Múzeumnak. 1994-ben, a boszniai háború idején, olyan hírek terjedtek el, hogy a haggadát eladták és a befolyt összegből fegyvereket vásároltak, azonban a háború ideje alatt a Boszniai Nemzeti Bank egyik széfjében őrizték.

Emlékezetes haggadák

Ismertek gazdagon illusztrált kéziratos haggadák is a középkorból, köztük például a Metzi haggada.  A nyomtatás elterjedése után ez lett az egyik legtöbbször, legtöbb nyelven kiadott zsidó könyv. Egy másik különlegesség a Prágai Haggada, amely az első nyomtatott haggada volt. Magyarra többször, többen lefordították, újabb és újabb magyarázatokkal látták el.

Király Izór haggadájában szép illusztráció a kivonulás Miczrajimból. Van olyan haggada is, amely az elején még a hamec (kovászos élelmiszer) eladási szerződés mintáját is tartalmazza. Erre akkor van szükség, ha nagyobb mennyiségű hamec lenne a zsidó ember birtokában. Ez ugyanis tiltott az ünnep idején, emlékeztetőül arra, hogy a sivatagi vándorláskor kovásztalan kenyeret kellett enniük, mert nem volt idő keleszteni. Ezzel a szerződéssel az érintett a hamecet jelképesen eladja nyolc napra (az ünnep idejére) egy nem zsidó embernek, foglaló fejében.

Guttmann Simon haggadájában az asztal körül ülő család képe alatt a magyarázat leírja a széder este (az ünnep első estéje) történéseinek sorrendjét, pontokba szedve.

A hála haggadája

A jeruzsálemi lányárvaház 1949-ben kiadott ajándék haggadájával köszönték meg az adományozóknak az árvaháznak nyújtott támogatásokat.

Különlegesség egy ingyenes haggada-melléklet is, a Ma’ariv című izraeli napilapból, az 1960-as évek tájáról.

Szintén kiemelt figyelmet érdemel a  Sefajim kibuc haggadája, amelynek a modern grafikán kívül az ad külön jelentőséget, hogy a kibuc neve egy Jesájá próféta (41:18) idézetre utal:

„Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásaivá.”

Azt a hősies munkát jelképezi, amivel az izraeli nép a kietlen pusztát virágzó kertekké, zöldellő mezőkké alakította.

Prinner Gábor

Kapcsolódó

Hanuka, a fény ünnepe

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét