Súlyos károsodás érné a Belügyminisztériumot és óriási munkateher szakadna rá – egyebek mellett ezzel érvelt a tárca, amikor a Kúriánál végül elérte, hogy a jogerős ítélet ellenére sem kell egyelőre kiadnia a lakcímbejelentések adatait.

Ahogy minden országgyűlési választás előtt,

úgy a legutóbbinál is többször írt a sajtó arról, hogy például a magyar-ukrán határ mentén vagy a fővárosi kerületekben tömeges átjelentkezés volt, ami akár a választási eredményt is befolyásolhatta.

- Hirdetés -

Éppen ezért két éve azért fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital a Belügyminisztériumhoz, hogy megkaphassák a részletes lakcímnyilvántartási, bejelentkezési adatokat, hiszen ennek segítségével lehet megállapítani, hogy mennyire volt tömeges a jelenség a voksturizmus, illetve, hogy volt-e mögötte országos szervezettség. Az ügy végül a bíróság elé került.

A pert megnyerte a TASZ és a Political Capital,

ám az adatokat azóta is hiába várja a két szervezet, hiszen a BM felülvizsgálatot kért Kúriától, mondván a tárcát „súlyos, helyreállíthatatlan károsodás érné”, ha a Kúria nem függesztené fel a jogerős ítélettel előírt lakcímnyilvántartási adatkiadást. Ráadásul tekintettel kell lenni „az aránytalanul nagy munkaerő ráfordításra is, amellyel a kötelezettség teljesítése járna”, hiszen az adatok

nem egy matematikai művelettel nyerhetők ki, hanem többkörös, több szempont alapján végzett, aránytalanul nagy munkaterhet igénylő adatválogatással.

A Kúria végül úgy döntött,

hogy amíg nem döntenek a felülvizsgálati kérelemről, addig az adatokat sem kell közzétenni – írja a Népszava, így tehát újabb időt nyert a BM.

„Ez nem fizetős szolgáltatás”

Alapjog, hogy az állam működéséhez kapcsolódó közérdekű adatokat, vagyis az állam működését az állampolgárok megismerhessék. Ez nem fizetős szolgáltatás

– fogalmazott lapunknak Szabó Attila, a TASZ munkatársa, aki rendkívül károsnak tartja azt az érvelést, amely az adatkiadás ügyében próbál kibújni az információszabadságról szóló törvény alól.

A BM ráadásul kezdetben nem is hivatkozott a túlzottan nagy munkateherre, ezt az érvet csak később vették elő

– tette hozzá. Szabó Attila reményét fejezte ki, hogy a Kúria még a nyári ítélkezési szünet előtt döntést hoz és végre pont kerülhet a több mint két éve húzódó hercehurca végére.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét