Ez a nap
A Kúria felmentette a menekülteket rugdaló operatőrnőt
Bűncselekmény hiányában a Kúria felmentette a garázdaság vádja alól azt az operatőrt, aki Röszke külterületén lábon rúgott két menekültet.
Bűncselekmény hiányában a Kúria kedden felmentette a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól azt az operatőrt, aki 2015. szeptember 8-án Röszke külterületén lábon rúgott két menekültet – közölte a Kúria sajtótitkársága.
Azt írták, hogy a vádlott cselekménye nem valósított meg garázdaságot.
Felidézték, hogy az operatőr az illegális bevándorlásról tudósított a szerb-magyar határszakasz közelében, és a rendőri intézkedés elől elfutó több száz menekült rohama közben két embert lábon rúgott, egyet pedig megkísérelt megrúgni.
A Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok megsértették a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt bűnfelelősségét megállapították, és vele szemben intézkedést (próbára bocsátást) alkalmaztak.
A megvádolt operatőr cselekménye – kihívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét, ám olyan jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt, amely a rendzavarás szabálysértési tényállását merítette ki.
A szabálysértés azonban már elévült, ezért az eljárást meg kellett szüntetni
– emelte ki a Kúria.
A bíróság a védő okfejtésével szemben, a jogos védelem – mint büntethetőségi akadály – megállapíthatóságára nem látott okot, és döntését arra alapozta, hogy nem a terhelt magatartása sértette helyben a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama.
„Amikor a terhelt ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó” – fogalmaztak.
Azt írták, az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy kihívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmas magatartás sem valósítja meg a garázdaság bűncselekményi alakzatát. Ez történt a vizsgált esetben is.
Közölték, hogy az eseményről utólag a médiában megjelent tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem.
„Az utólagos hírverés által előidézhető hangulati hatások az ítélkezésen kívüli, bíróság által nem értékelhető következmények” – olvasható a közleményben.
A Szegedi Törvényszék tavaly októberben jogerősen garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki, és három évre próbára bocsátotta az operatőrnőt, aki szerkesztő munkatársával az N1TV megbízásából a migrációs válságról készített anyagot.
(Forrás: MTI)
Hogy szabadultam meg a visszértágulástól 1 hét alatt? – László Petra segített
Szerző
Friss
- 200.000-res bírságra számíthat, ha rosszkor izzítja be a fűnyírót, de ne csak ezért figyeljünk egymásra
- Orbán, a béke nagy barátja: nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni
- Budapest: itt a tavasz és vele a sportesemények miatti forgalomkorlátozások
- Lázár János kampánynyitó víziói
- Izrael megtámadta Iránt -Eszkalálódhat a közel-keleti helyzet
- Észbontó: ez a horoszkóp megmondja, ki voltál előző életedben!
- Infrafűtés szakértő: a jelen és jövő szakmája – Összeszedtük, miért éri meg
- Juhász Péter nyerte a belvárosi előválasztást
- Koraestig kellett várni, de megérte: itt a nap képe!
- Zsinati bíróság vár Balog Zoltánra