A Legfőbb Ügyészség közleménye

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész tavalyi évről szóló – a ma benyújtott – országgyűlési beszámolójából kitűnik, hogy a lényegesen megváltozott jogi szabályozás ellenére, változatlanul stabil, jó eredményeket mutat és kellően gyors az ügyészségi munka.  

Új büntetőeljárási törvény

Az ügyészség törvényesen végzi feladatait, melyek során hatékonyan érvényesíti az új büntetőeljárási törvény által bevezetett jogintézményeket. A magyar ügyészség kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió intézményeivel való bűnügyi együttműködésre.

2018. július 1-jén lépett hatályba a számos új jogintézményt bevezető büntetőeljárási törvény (új Be.), amelynek kodifikálásában az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt ügyészek meghatározó szerepet töltöttek be. A törvény jelentős hatással volt az ügyészség 2018-as büntetőjogi szakági tevékenységére. Az új Be. főbb célkitűzései és koncepcionális újításai között szerepel a büntetőeljárások időszerű – ugyanakkor az eljárási garanciák magasabb szintje mellett érvényesülő – befejezése, a pergazdaságosság érvényesítése, a „hagyományos” vádemelésről az elterelő, illetve a sértetti reparációt eredményező intézmények alkalmazása, valamint a vádemelést követő eljárás racionalizálása.

Önkéntes beismerés

A törvény komoly jelentőséget tulajdonít az önkéntes beismerésén alapuló, terhelti együttműködésnek, amely meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát.

Az ügyészek 2018. második felében 37 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, továbbá 880 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróságok 2018-ban több mint 1700 beismerő terhelttel szemben hoztak elmarasztaló ítéletet már az előkészítő ülésen.

A regisztrált bűncselekmények (2017: 226.452, 2018: 199.830) és az elkövetők (2017: 92.896, 2018: 87.733) számának alakulásában 2013 óta tapasztalható csökkenő tendencia az elmúlt évben is folytatódott.

Költségvetési csalás

2018-ban továbbra is kis számban fordult elő szándékos befejezett emberölés (2018: 84).

Az össz-bűnözésen belül jelentős arányt képviselő vagyon elleni bűncselekmények közül tovább mérséklődött a lopások és a csalások száma. Az embercsempészések száma az előző évihez képest azonban ötödével emelkedett.

A hivatalos személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma a megelőző évihez képest csökkent, valamint a garázdaság számának mérséklődése is folytatódott. A kábítószerrel összefüggő bűncselekményeknél azonban számottevő volt a növekedés.

Továbbra is a jelentős munka- és időigényességet követelő költségvetési csalás a legmeghatározóbb gazdasági bűncselekmény, amelynek változatlanul jellemző elkövetési módja a fiktív számlázás.

Korrupció, gazdasági vesztegetések

A pénzmosás terén a Moneyval (az Európa Tanács tagállamait tömörítő, pénzmosás elleni csoport) nemzetközi ajánlásai nyomán egységesebbé vált a gyakorlat, amely a hosszú évek alacsony és stagnáló esetszámának jelentős emelkedését vonta maga után.

A korrupciós bűncselekmények száma az előző évihez képest emelkedett; a bűncselekménycsoporton belül mind a hivatali, mind a gazdasági vesztegetések száma nőtt. Az emelkedés hátterében döntően több, sorozatjelleggel elkövetett bűncselekmény áll.

Meghatározott bűncselekmények miatt a nyomozást kizárólag az ügyészség végzi. Az új Be. ide utalta a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket. Az ügyészségi nyomozásokat 2018-ban is a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve területi szervezeti egységei, továbbá járási és nyomozó ügyészségek végezték. A korrupció elleni küzdelemben a Központi Nyomozó Főügyészség hatékonyan együttműködik különböző nyomozó hatóságokkal és felderítő szervekkel. Különösen eredményes a munkakapcsolat a Nemzeti Védelmi Szolgálattal.

2018-ban a vádemelések 64,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel – elsősorban büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás útján – sikerült gyorsan és hatékonyan lezárni az ügyeket. Ez az arány még az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladja.

Az ügyészség váderedményessége

2013 óta folyamatosan emelkedik, tavaly az utóbbi tíz év legmagasabb értékét, 98,1 százalékot érte el.

A terheltek 83,1 százaléka esetében a bíróság az ügyészi indítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget.

Az ügyészség a büntetőjogon kívüli ügykörében, a megváltozott jogszabályi környezetben 96 keresetet nyújtott be. Emellett egyéb bírósági – köztük összesen 1539 nem peres törvényességi – eljárást kezdeményezett civil szervezetekkel és pártokkal szemben. Az ügyész változatlanul kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére. Szükség esetén fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében. Mindezeken túl törvényességi kontrollt gyakorol a szabálysértési és a közigazgatási hatóságok határozatai, valamint a megbízhatósági vizsgálatok felett.

Együttműködés az OLAF-fal

A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi feladatok az utóbbi években folyamatosan gyarapodtak. A 2018-ban elvégzett országos vizsgálat szerint a korábbi évekhez hasonlóan, hazánkban a fogvatartottakkal való bánásmód – bár nem volt mentes az eseti hibáktól, hiányosságoktól – általában megfelelt a nemzetközi jogi normákban és ajánlásokban megfogalmazott elvárásoknak, valamint a hatályos jogszabályokban előírtaknak.

Az ügyészség tavaly is kiemelt figyelmet fordított a szomszédos országokkal és az európai uniós tagállamokkal való kapcsolatok további fejlesztésére, amelynek fontos részét képezte a Visegrádi Csoport legfőbb ügyészei részére Visegrádon megrendezett munkatalálkozó.

Külön kiemelendő a magyar ügyészség és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) együttműködése.

Az OLAF az Európai Bizottság ellenőrző szerveként – és nem nyomozó hatóságként – közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, amelynek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz.

Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma (2016: 10,  2017: 6, 2018:4) évről-évre csökken.  A 2018-ban megküldött négy ajánlás kapcsán az ügyészség egy nyomozást rendelt el, három esetben pedig az ajánlást már folyamatban lévő nyomozásban értékelték a magyar hatóságok. A magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emel vádat.

A Legfőbb Ügyészség és az EUROJUST

Ugyancsak figyelemre méltó az EUROJUST (az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés Hágában működő szerve) előtt megnyitott magyar ügyek számának (2016: 102, 2017: 117, 2018: 127) folyamatos növekedése. Az uniós szervezet és a magyar ügyészség eredményes munkakapcsolatát jól példázza az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagjaként több ember kivégzésében részt vevő szír férfi magyarországi elfogása. Az Eurojust koordinálja a közös nyomozócsoportok tevékenységét is. A korábbi évekhez képest még intenzívebbé vált az együttműködés. 2018-ban a magyar hatóságok 16 korábban indult, valamint hét új közös nyomozócsoportban vettek részt.

A Legfőbb Ügyészség és a főügyészségek 2018-ban sajtó-háttérbeszélgetés, rövid tematikus videók és írott anyagok, ábrák, televíziós interjúk, valamint sajtóközlemények révén tették közérthetővé az ügyész új Be.-ben meghatározott változó szerepét.

(Forrás: MTI/OS)

megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük