A magyar felelgetős – Közéleti játék ünnep előtt – Eredményhirdetés 2022-ben

Kezdem azt hinni, hogy Orbán Viktor elvesztette a fonalat. Pedig nem kétséges, hogy saját kezűleg gombolyította minden szakaszát, s hogy a pillanatnyilag belátható végcél a már kevesebb mint két év múlva sorra kerülő választás megnyerése.

Ám ha mondjuk egy marslakó érkezne Magyarországra,

s feltenné a kérdést, hogy ugyan mit művel a miniszterelnök és szolgálatkész, hitvány sleppje, akkor azt a választ kaphatná, hogy éppen szétrombolja országának testét-lelkét, mert ostoba, rosszindulatú és súlyosan káros intézkedéseket és törvényeket hoz. Alaptörvénybe iktattat hülyeségeket és a kedvezményezett hívek lopási jogát; kifosztja az önkormányzatokat; ki akarja léptetni az országot az EU-ból, hogy holmi jogállami követelményekkel ne akadályozhassák az ő áldásos kormányzását; a járvány elleni védekezést pedig a túlterhelt, esz-közökben szűköldödő orvosokra és a tehetetlen Oparatív Törzsre hagyja.

Mindeközben pedig folyik a megszokott magyar felelgetős című kommunikációs játék, amelyben az ellenzék és a szavak értelmét még jobbára ismerő sajtó élesen bírálja az orbáni politikát, a vezér langymeleg, illatos alfeléből felelgető nyaloncok pedig ismételgetik, hogy a nagy magyar keresztény valóság a létező világok legjobbika, s amit Orbán tesz, azt jól teszi.

Jómagam meglehetősen unom ezt a tartalmatlan felelgetőst,

amelyben a tényeket és a tetteket boncolgató véleményekre és elemzésekre a kormányoldalról csak szidalmak és személyre szóló támadások érkeznek. A türelmes néző és olvasó pedig próbál eligazodni a kusza rengetegben, de amíg a saját életén, a maga bőrén nem érzi az uralkodó politika következményeit, addig nagyon nagy marad a bizonytalankodók aránya a közvéleményben.

Hanem azért vannak tájékozódási pontok

Például: Demeter Szilárd röviddel múzeumigazgatói kinevezése után interjút adott valamely lapnak. Ebben elmesélte, hogy Orbán Viktor megkérdezte tőle, hogyan bírja a személyét érő támadásokat. – Megpróbálom elviselni őket – volt a válasz. Az kevés – mondta a miniszterelnök –

„Élvezni kell őket!“

Képzett pszichológus, vagy inkább pszichiáter ebben a mondatban alkalmasint felfedezheti egy beteg lélek felvillanását, aki azt élvezi, ha tehetetlen politikai ellenfelei kemény szavakkal szidalmazzák személyét és döntéseit. Élvezi, ha súlyos gondokat okozhat azoknak, akiket nem kedvel; élvezi, hogy éppen azt tesz, amihez kedve szottyan, s mit sem tőrődik azzal, hogy cselekedeteivel kinek árt, kitől vesz el va-gyont, működési teret, becsületet. Akinek mit sem számít az ország, az emberek, cso-portok tényleges érdeke, aki tetteinek maga szab gazdasági, erkölcsi és jogi mértéket, aki döntéshozó, tettes, ügyész, bíró és tanú egy személyben minden nemzeti és az or-szágot érintő nemzetközi ügyben, sőt azon túl is.

Hogy mindez mire jó neki?

No de kérem! Ha egyszer ezt élvezi?! Ő az, Orbán Viktor, a magyarok vezére, a kipcsak fősámán, a különös elmekórtani eset. Vajon meddig még?

Mostanában a közéleti libikóka fordulni látszik,

a Fidesz hanyatlik, az ellenzék pedig emelkedik. A felelgetősben mind többen jutnak hiteles információkhoz, mert személyes sorsukban is igazolni látják, hogy a dolgok rosszul mennek országunkban, és mert a mértéket nem ismerő fideszes hazudozás, sorosozás, migránsozás is mind átlát-szóbb. Országunk állapotában 2022-ig – szerintem – nem várható javulás, sőt félő, hogy a helyzet tovább romlik az uniós milliárdok és a vakcina ellenére. Ezért van különös jelentősége a következő választásnak. Ha a Fidesz várható csalásai és erőszakoskodása nyomán az elvész, a nemzetnek nem marad más eszköze, mint kaszára-kapára kapva elkergetni ezt a bandát, s az senkinek nem lesz kellemes.

karácsonyvarázs

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük