A magyar gazdák nem üldöznék el a multikat, inkább beszállítanának nekik!

Lázár János, fideszes politikus a nagyotmondás nagymestere egyszer már tetemre hívta a Heineken sörgyárat, mert állítólag a holland cég Erdélyben kiszorította a piacról a Csíki Sört, pontosabban magáénak tudta az elnevezést.

A védjegyvita miatt égtelen haragra gerjed ezért az akkor a Miniszterelnökséget vezető hódmezővásárhelyi politikus és bár ő maga nem szereti a sört, mégis négy évvel ezelőtt a Székelyföldön meglátogatta a Csíki Sör Manufaktúrát.

Később a Heinekent a dobozokon lévő vörös csillag miatt is elővették, ám hamarosan a kormány visszavonulót fújt

A 2017. március 23-i Kormányinfón elhangzott:

A lex Heinekenről, az Igazi Csíki Sör kormányzati megsegítéséről Lázár János azt mondta: a parlamentnek azt kell mérlegelnie, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek használhatóak-e a kereskedelemben. Lázár szerint a kereskedelemben az emberi méltóság fontosabb, mint a szabad véleménynyilvánítás joga.

Lázár János: Nem hiszem, hogy Hollandiában forgalomba lehetne hozni egy sörösdobozt horogkereszttel.

Az Igazi Csíki Sör és a Heineken harcát Lázár Dávid és Góliát harcaként festette le. A miniszter szerint a Heineken „visszaél az erejével és hatalmával”, amit a magyar kormány nem hagyhat.

Lázár János: A magyar kormány és a magyar parlamenti képviselők kötelessége, hogy megvédjenek minden magyar vállalkozást egy nagy multinacionális vállalkozástól, amely a hatalmát fitogtatja.

A dolog pikantériája, hogy idén a Heineken már 540 millió forintos kormányzati támogatáshoz jutott, hogy fejlesztéseket valósítson meg a 125 éves soproni sörgyárban és megtartson 465 munkahelyet. Emellett a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vállalta, hogy 85 százalékban hazai beszállítóktól vásárol alapanyagokat.

Eddig tartott a kis magyar sörháború

A már egyre inkább magát agrárszakértőnek beállító Lázár gazda legújabb ötlete, hogy a kiskereskedelmi piacról ki kellene szorítani a külföldi tulajdonú élelmiszer-láncokat.

A magyar gazdákat kell helyzetbe hozni és a multik által termelt profitot itthon kell tartani

– általában ezek az érvek hangzanak el a leggyakrabban a kormánypárti politikusoktól, amikor a külföldi tulajdonú üzletláncok kiszorítását hozzák szóba. Legutóbb Lázár János, fideszes országgyűlési képviselő az mfor.hu-nak adott – a Városi Kurír által is szemlézett –, interjújában célzott a hazai kiskereskedelmi láncok megerősítésére és a multik megregulázására. Ennek egyik eleme a helyi termelők megerősítése.

A Szabad Európának nyilatkozó termelőket nem zavarják a multik

Sőt azon vannak, hogy a gyakran magyar tulajdonban lévő nagykereskedelmi cégeket kiiktatva, közvetlenül szállíthassanak be a külföldi élelmiszerláncokba. A direkt értékesítés egyik előnye az, hogy a nagykereskedő kiiktatásával szűkül a beszerzési lánc. Így kevesebb kézen megy át az áru, vagyis több marad a termelő zsebében.

„A múlt héten nettó 40 forintos kilogrammonkénti áron adtam el a burgonyát csomagolva egy magyar nagykereskedőnek, aki a nagy multinacionális üzletláncoknak szállít be”

– mondta a Szabad Európának egy gazdálkodó. Az éves szinten 1000-1500 tonna hagymát és burgonyát termelő magyar gazdálkodó elmondása szerint még mindig túl kicsi ahhoz, hogy közvetlenül szállítson be egy üzletláncnak, pedig hosszú távon ez a cél.

Fotó: facebook.com/lazarjanosfidesz

Lázár János: “Egy biztos, hatósági szabályozási eszközökkel elejét lehetne venni annak, hogy az itt működő multik folyamatosan becsapják a vásárlóikat. Kettős mérce érvényesül ugyanis Európában, nem ugyanazt a minőséget árulják itt, mint mondjuk Németországban.”

A magyarországi online élelmiszer-kereskedelmet magyar kézben kell tartani

Lázár János: “Itt egy új, radikálisan növekvő piac, amin a magyar szereplőknek jelen kell lenniük. Erre a kormányzatnak stratégiai ágazatként kell tekintenie. Mégpedig úgy, hogy támogatja a magyar tulajdonban lévő cégeket. Igenis, magyar politikusként vállalom, hogy a magyar politikának a magyar Coopot és a magyar CBA-t helyzetbe kell hozni. Az uniós játékszabályok keretein belül maradva, de ott elmenve a falig. Még messze nem vagyunk ott.”

Gyorsan kell sok az élelmiszerláncnak

Mivel az üzletláncoknál központi beszerzés van, ezért gyorsan, sok és olcsó áru kell az élelmiszerláncoknak beszállító nagykereskedőknek. Ez alapból – az okoskodáson kívül is – kemény terhet ró a gazdálkodókra.

„A nagykereskedő nekem azt mondja, hogy hagymából kell kettő-, öt-, tíz kilogrammos kiszerelésben X tonna, burgonyából pedig Y tonna a hét ezen és ezen napján, a következő egy hónapban. Vagy bevállalom és annyit melózok, hogy belegebedek, vagy nemet mondok rá”

– magyarázta a gazdálkodó. Szerinte a termelői oldalról nincs gond. Jók a mezőgazdaság adottságai, és az állam támogatja az öntözési beruházásokat, ami a burgonya termesztéséhez elengedhetetlen. Ezenkívül gépesítésre, a termelés-technológiai beruházások támogatására van szükség, hogy hatékonyabban, azaz olcsóbban termelhessenek a magyar gazdák. Erre egyébként kormányzati ígéret is van az uniós vidékfejlesztési támogatási programban.

A legnagyobb gondot az értékesítés okozza a termelőknek

Szerinte itt a gazdák összefogására lenne szükség, és olyan állami ösztönzők beiktatására, amelyek támogatják a gazdákat abban, hogy hatékonyabb legyen a termelés, és az árut tárolni tudják a folyamatos kiszállítás és a szezon utáni kedvezőbb felvásárlási árak érdekében.

Kell a friss áru

Egy német diszkontláncnak közvetlenül szállít be egy szentesi gazda, neki ez már évekkel ezelőtt összejött. Paprikát termeszt Bakó Dániel, akinek nincs rossz tapasztalata a külföldi multival.

„Nagyon korrekt a cég, nincsen polcpénz, és semmilyen rejtett költség. Előre egyeztetünk, hogy mennyi érett paprika várható a következő hétre, amelyet egy ártárgyalás követ, majd a multi közli, hogy a következő hétre mekkora menyiséget kell az egyes napokon beszállítanunk”

– mondta Bakó Dániel a Szabad Európának. Szerinte nagyon fontos, hogy frissen tud szállítani, és ezt a német kiskereskedelmi lánc is értékeli. A vásárlók szeretik a friss hazai termékeket.

A mi paprikánkat a szállítás napján, vagy azt megelőző napon szedjük le, így rövid időn, 24-48 órán belül kikerül a boltok polcaira. Az import termékek esetében nem ritkán 10-14 nap, mire a vásárlók kosarába kerül”.

Forrás: szabadeuropa.hu

 

gazdák

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük