Kerítésen innen
Most éppen azt üzenjük Brüsszelnek, – vagyis magunknak is!- hogy a magyarok nem akarnak rovart enni – A belga főváros egyelőre nem üzent vissza….
Nem tud leszállni a rovarevő-lóról a magyar kommunikációs csapat. Pénteken Nagy István agrárminiszter szájába adták a már ismert szöveget: ha valaki szeretné, az kipróbálhatja ezt a különlegességet, de a rovarfehérjékről szóló Európai bizottsági döntést szimpla provokáció, ami a hagyományos európai értékrenddel szemben irányul.
Nem tud leszállni a rovarevő-lóról a magyar kommunikációs csapat. Pénteken Nagy István agrárminiszter szájába adták a már ismert szöveget: ha valaki szeretné, az kipróbálhatja ezt a különlegességet, de a rovarfehérjékről szóló Európai bizottsági döntést szimpla provokáció, ami a hagyományos európai értékrenddel szemben irányul.
„Megkóstolja az ember, és azon gondolkozik, hogy ebben most mi a jó”
– mondta Nagy István, hogy Vietnámban járva egy ottani piacon ő is kipróbálta a rovarevést, ami szerinte se nem jó, se nem rossz.
Irgum-burgum….
Úgy véli, hogy ha valaki szeretné, az kipróbálhatja ezt a különlegességet, de a rovarfehérjékről szóló Európai bizottsági döntést szimpla provokációnak tartja, ami a hagyományos európai értékrenddel szemben irányul.
„Üzenjük Brüsszelnek, hogy a magyarok nem akarnak rovarokat enni”
– hangsúlyozta. Nagy István szerint nagyon súlyos tévedés, hogy a hagyományos európai gazdálkodás lenne a felelős a megváltozott éghajlati viszonyokért, ahogyan
„nonszensz abból kardinális következtetést levonni, hogy a szarvasmarhák metánt böfögnek fel”.
A műhús kérdését viszont még súlyosabbnak látja, véleménye szerint könnyen kicsúszhat a kezünkből az irányítás, ha sejtszaporítással kezdünk húst előállítani.
„Ez már túlmegy egy határon, ennek megálljt kell parancsolni, amíg tudunk”
– szögezte le.
Mi lenne, ha mi is megpróbálnánk…, ja nem, inkább fikázunk…..
„A sokkal olcsóbb ukrán termékek teljességgel romba dönthetik Európa mezőgazdaságát”
– fogalmazott Nagy István agrárminiszter azzal kapcsolatban, hogy ugyan az ukrán gabonatermékekre vonatkozó importtilalom a pillanatnyi helyzetre megoldást jelenthet, ám hamarosan a nyugat-európai gazdák is szembesülnek vele, hogy a saját terméküket nem fogják tudni eladni az eltérő termelési körülmények között előállított, és így sokkal olcsóbb ukrán termékek miatt. A miniszter szerint
ez Magyarországot is rosszul érinti, mert hazánk 20 millió ember ellátására képes, és ennyi gabonát is termelünk, ám most azokra a piacokra meg az ukrán gabona is, ahova mi el szoktuk adni a termékeinket.
Esik, nem esik…, a magyar gazdának egyik sem smakkol….
A klímaváltozással és a súlyos aszályokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a nagy nehézséget az ökológiai vízprogram jelenti, hogy miként őrizhetjük meg a tájat, hogy ne sivatagosodjon el. Szerinte fel kell tenni a társadalomnak a kérdést: szabad-e Magyarországon a két nagy folyónkba műtárgyat építeni? Nagy István személyesen úgy véli, hogy ez nem megúszható,
a Tiszán és a Körösön fenékküszöböt kell építeni, és meg kell emelni a folyó vízszintjét.
Arról, hogy a környezetünkben minden olcsóbb az élelmiszer (is!)
A drasztikus élelmiszerár-drágulás okát a miniszter abban látja, hogy egészen eddig a rezsicsökkentésből előállított élelmiszerünk volt. Az olcsó energia vezetett olcsó élelmiszerhez, most viszont nemzetközivé emelkedett az energiaár, így nálunk az árak nem átlagosan, hanem átlag felett emelkedtek.
„Rögzítsük: Magyarországon nem drágább az élelmiszer, mint a környező országokban”
– fogalmazott. Úgy véli, a kormány a nehéz anyagi helyzetben élőknek tudott azzal segíteni, hogy bevezette az ársapkákat, amelyeket egy alkalmas időpontban ki kell vezetni. A teljes interjút a Hetek pénteken megjelent lapszámában olvashatják.
Kiegészítés
Nagy István úgy tűnik, nem jár bevásárolni és a hozzátartozói sem osztják meg vele élményüket, ugyanis a helyzet homlokegyenset más, mint amit „rögzít”:
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a legmagasabb élelmiszer-infláció már szeptemberben, majd októberre egészen 40 százalékig ugrott fel éves alapon.
Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a drágulás fékezése érdekében néhány alapélelmiszerre még ársapkát is bevezetett a kormány. Az ország vezetése annak ellenére reméli ettől a megoldástól az infláció megfékezését, hogy a magyar fogyasztói kosár jelentős része eddig is ársapkás volt (a hatféle élelmiszeren felül a benzin és a rezsi egy része sem piaci áron kapható), a drágulás, különösen ez élelmiszerek drágulása mégis folyamatosan rekordokat dönt.
Az EU szegényebb országai közé tartozó Magyarországon ez azért is különösen rossz hír, mert az EU-átlagnál jóval kevesebbet fogyasztó magyar lakosság a jövedelmének már eleve jelentős részét költötte élelmiszerre.
-foglalta össze a valóságot a Telex. Vagy Ön mást érez a pénztárnál?
forrás: telex.hu
