Connect with us

Kerítésen túl

A menekültügyi patthelyzet ajándék a populistáknak és az eurofóboknak

Megosztás

Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással.

Antonio Tajani
Megosztás

Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó csütörtöki ülésén Brüsszelben.

Nem kell mindenáron konszenzus

Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék a populistáknak és az eurofóboknak.

„Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott.

Pénzzel kivédhetik a menedékkérők befogadását

Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni. Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezek az országok pénzügyi hozzájárulást fizessenek olyan tagállamoknak, amelyek fogadnak menekülteket, vagy az EU afrikai fejlesztési alapjába kellene pénzt befizetniük.

Az uniós pénzügyi alapok, valamint a migráció kiinduló és tranzitországaival létrejött megállapodások révén 2016-hoz képest 80 százalékkal sikerült csökkenteni a migráció mértékét – jegyezte meg Tajani.

Fel kell készülni az uniós választás miatti kibertámadásokra

Az EP-elnök a félretájékoztatás és az álhírek terjedése ellen is szót emelt, és a jövő tavasszal esedékes uniós parlamenti választásokra hívta fel a figyelmet. Azonnali intézkedésekre van szükség az európai választások kimenetelének befolyásolását célzó esetleges kibertámadások és más beavatkozások ellen – mondta.

Az uniós vezetők elítélték az OPCW elleni orosz akciót

Elítélték a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) elleni, alapos gyanú szerint orosz hírszerzők által végrehajtott kibertámadást csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon az európai uniós tagországok állam- és kormányfői.

Az ülésen jóváhagyott zárónyilatkozatban aláhúzták: az EU tovább fogja erősíteni védelmi és elrettentési képességeit a hibrid- és a kibertámadásokkal, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben.
Az OPCW elleni támadást elítélő nyilatkozatban nem nevesítették Oroszországot, de szakértők szerint elsősorban az orosz titkosszolgálatokra utaltak, amikor arról írtak, hogy megerősítik a külföldi hírszerzők és más rosszindulatú szereplők ellenséges tevékenységének felderítésére, megelőzésére, megzavarására, illetve a megfelelő válaszadásra szolgáló képességeket.

Az uniós vezetők új szankciós rendszer felállítását kezdeményezték a kibertámadások ellen

A kibertámadások elkövetőinek szankcionálására szolgáló keretek megalkotására szólítottak fel csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon az európai uniós vezetők. A tanácskozáson a belső biztonság mellett elsősorban a migráció kérdése volt napirenden, amelynek kapcsán a résztvevők megerősítették, hogy céljuk továbbra is az illegális bevándorlás megállítása.

Az ülésen jóváhagyott zárónyilatkozatban aláhúzták: az EU tovább fogja erősíteni védelmi és elrettentési képességeit a hibrid- és a kibertámadásokkal, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben.

Ellenintézkedések a dezinformációs kampányok ellen

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, a résztvevők intézkedéseket sürgettek az illegális kibertevékenységek ellen, amire az állampolgárok, a vállalatok és az intézmények védelmében van szükség. Leszögezték: az EU-nak képesnek kell lennie szankciók elrendelésére, válaszintézkedésként és a kibertámadások megakadályozására.

A tagországok vezetői emellett ellenintézkedéseket sürgettek a választások manipulálásával, a dezinformációs kampányokkal szemben.

Egyesek szerint „nem tragédia”, hogy nem nevezték meg Oroszországot a dokumentumban, mások viszont ezt „elszalasztott lehetőségként” értékelték.

A vegyi fegyverek visszaszorítása

Az Európai Tanács üdvözölte a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását célzó új uniós szankciós rendszert, amelyet a szakemberek szerint a szíriai és orosz támadásokra reagálva fogadtak el.

A tanácskozáson a belső biztonság mellett elsősorban a migráció kérdése volt napirenden, amelynek kapcsán a résztvevők megerősítették, hogy céljuk továbbra is az illegális bevándorlás megállítása.

Uniós források szerint Sebastian Kurz osztrák kancellár azt hangoztatta, hogy az EU-nak a „kötelező szolidaritás” koncepcióját kellene alkalmaznia, a tagországok mindegyikének hozzá kellene járulnia a migrációs helyzet kezeléséhez, de nem feltétlenül menekültek befogadásával, mert erről nincs konszenzus, hanem például anyagilag támogathatnák a külső határok védelmét.

Orbán Viktor szokatlanul csendes volt

A Politico arról írt egy névtelenséget kérő tisztségviselőre hivatkozva, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök „szokatlanul csendes volt az ülésen”, ezen a ponton közbeszólt, és támogatásáról biztosította, „a legjobb javaslatnak” nevezte a Kurz által elmondottakat.

Angela Merkel német kancellár ugyanakkor kijelentette, nem szeretne elmozdulni „a kötelező felelősségvállalástól a kötelező szolidaritás felé”, és több más uniós vezető is hasonló véleményének adott hangot.

Tusk kiemelte, hogy fokozni fogják az együttműködést Marokkóval és más afrikai államokkal, s nem csak a migráció, hanem a közös kihívások és a gazdaság terén is. Valamint bejelentette: csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió és az Arab Liga vezetőinek részvételével február 24-25-én Egyiptomban; ez lesz az első a két nemzetközi szervezet történetében. Uniós források szerint az értekezleten az együttműködés mélyítéséről, az illegális bevándorlás megfékezéséről fognak tárgyalni.

Miután az EU csúcson szinte mindenben meghátrált, facebook oldalára az alábbi videót töltötte fel Orbán oldalának kezelője kizárólag belföldi használatra.

Brexit – a kilépési időszak meghosszabbítása

A tanács elnöke érintette a Brexit témáját is. Úgy vélekedett, hogy a bennmaradó tagállamok biztosan beleegyeznének az Egyesült Királyság uniós kilépését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbításába. Bár erről nem tárgyaltak, London eredetileg is hosszabb, kétéves átmeneti időszakot javasolt, és az EU ezt elfogadta, így a huszonhetek biztosan belemennének a jelenleg 21 hónaposra tervezett időszak kiterjesztésébe, ha a britek szerint ez segítené a megállapodást – mondta.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is lehetségesnek nevezte a hosszabbítást, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy sikerülni fog megegyezni. Hozzátette, sokkal jobb hangulatú volt a mostani találkozó, mint a szeptemberi salzburgi informális EU-csúcs.

Brit kormányfő: Nagy-Britannia nem indítványozza az átmeneti időszak meghosszabbítását

Nagy-Britannia nem azért vesz részt az uniós csúcson, hogy indítványozza a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítását, noha elképzelhető, hogy sor kerül rá – közölte a brit miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek Brüsszelben rendezett találkozójának szünetében csütörtökön.

Sajtótájékoztatóján Theresa May elmondta, a brit uniós kilépés feltételrendszeréről folytatott tárgyalásokon vannak még megoldásra váró fontos kérdések, mint például az Írországgal közös határellenőrzés bevezetésének problémája, de London szerint nem egy egyéves hosszabbításról lenne szó, hanem annak a lehetőségéről, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.

A cél továbbra is az, hogy lezárják a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokat 2020. december 31-ig, ami lehetséges – mondta.

(Forrás: MTI)

Soha ennyi magyar nem támogatta még, hogy az Európai Unió tagjai legyünk

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük