Egy új otthon megtalálása, megvásárlása mindig óriási boldogság, de sokak számára nagyon sok izgalommal is jár. A nem rutinos vásárlók – márpedig átlagosan csak 1-2 alkalommal vásárolunk ingatlant életünk során – néha aggodalommal tekintenek a hosszadalmasnak tűnő folyamat elé.

Általában persze nincs ok ilyesmire, hiszen eladó és vevő célja közös,

legfeljebb az érdekek különböznek, amikor egy ingatlan gazdát cserél, de azért előfordulhat, hogy az ügylet valamelyik szereplője megpróbál visszaélni a másik fél tapasztalatlanságával. Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője segít néhány anomáliára felhívni a figyelmet. A leggyakoribb csalások az ingatlanpiacon

1. Nyilvános árverési adatokat felhasználó csalások:

Feltűnő lehet, ha a hirdetési portálokon olcsón hirdetnek ingatlant – alacsony az ár, kevés a kép vagy egyáltalán nincs kép.

„Ha túl jól hangzik a hirdetés, az általában nem igaz, vagy van valamilyen elhallgatott részlet a történetben. Ilyenkor előfordulhat, hogy a mindenki számára elérhető árverési adatbázisból nyernek ki adatokat, képeket, melyet egyfajta megbízási szerződéshez, annak megkötéséhez használnak fel. Íy az ügyfél az ügylet legelején díjfizetésre kényszerül, és mire világossá válik számára, hogy semmiféle tényleges szolgáltatást nem kap a pénzéért, már problémás visszaszerezni a kifizetett összeget, Ilyen esetben a tulajdonos és a hirdető között nincs is kapcsolat”

– foglalja össze a szakértő.

2. Banki jelzálogjoggal biztosított követelés megszerzése:

A hirdetési módszer itt is hasonló, az eltérés, hogy a megbízási szerződést ilyenkor a banki követelés megvásárlására kötik meg és szóban azt vállalják, hogy biztosítják, de legalábbis elősegítik azt, hogy a követelést a bank az érdeklődőnek adja el. A követelés tényleges megszerzése nem biztosított. Kihasználják azt, hogy az érdeklődő nincs tisztában azzal, hogy a követelés esetleges megvásárlása sem jelenti azt, hogy biztosítva van a későbbiekben a tulajdonjog megszerzése.

Amennyiben a hirdetés átment azokon a szűrőkön,

hogy jó a kommunikáció, hihetőnek hangzik stb., akkor sem kell aláírni a szerződést addig, amíg ügyvéd nem nézte át a papírokat. Amennyiben nekik problémájuk van azzal, hogy a vevő ügyvédhez fordul, akkor gyanítani lehet, hogy valami nem stimmel. Megfelelő reputációval rendelkező ingatlanirodákon keresztül ezeket a dolgokat ki lehet szűrni. Általánosságban elmondható, hogyha a potenciális vevőtől előre kérnek pénzt, ott már sejteni lehet a visszaélést.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét