Magyar György: a népesség-nyilvántartás, mint közhiteles (?) adatbázis, avagy utat nyitunk a szervezett voksturizmusnak?

Gulyás Gergely miniszter szerint a lakcímet érintő törvénymódosításnak nincs köze a választáshoz, az csak arról szól, hogy sokan nem laknak ott, ahova be vannak jelentve. De ez miért most, a választás előtt öt hónappal jutott az eszükbe? Szerintem ha trükközni akarnak a szabályokkal, már a látszatra sem adnak. A népesség-nyilvántartás pedig ettől kezdve mitől lesz közhiteles adatbázis?

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, 1992. évi LXVI. törvény szerint ez olyan „közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja”. Így elvileg mindenkiről tudni lehet, hogy hol lakik, illetve hol él életvitelszerűen. A Parlament azonban elfogadta az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosítását.

Ettől kezdve nem vezethet

„a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban”.

De az sem lesz kötelező,

hogy bárki bejelentse a valós tartózkodási helyét – a közkeletű fordulat szerint az ideiglenes lakcímét –, mert ezt a rendelkezést törölték. A törvénymódosítás indokolása szerint több mint hatszázezren vannak, akik nem a bejelentett lakóhelyükön élnek, és az ő helyzetükön akarnak könnyíteni azzal, hogy a tartózkodás helyet – az ideiglenes lakcímet – a továbbiakban nem is kell bejelenteni például akkor, ha valaki albérletben lakik.

Ez így első pillantásra teljesen rendben levő intézkedésnek tűnik

De gondoljuk tovább: amennyiben nem jelentem be a tényleges tartózkodási helyemet – amire mostantól nem kötelez semmi –, a jogszabálymódosítás szerint senkinek semmi köze ahhoz, hogy hol talál meg. Szóval nincs hatóság, amely utolérne. Gondoljunk azonban csak arra, hogy egy adósság vagy gyermektartási kötelezettség teljesítése iránti perben sem találnak meg.

Ettől kezdve a népesség-nyilvántartás nem tekinthető közhiteles adatbázisnak, mert semmi értelme az egésznek.

Vegyünk figyelembe egy másik szempontot is

A Btk. módosítása szerint

„nem valósul meg (…) bűncselekmény a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, amennyiben arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor”.

És akkor itt jön elő a szervezett voksturizmus. Vagyis: nem kell, mi több nem is lehet ellenőrizni, hogy valaki tényleg ott lakik-e, ahová bejelentkezett.

Tömegesen jöhetnek a határon túli magyarok, s tucatszám azonos címre létesíthetnek lakóhelyet – akár egy romos, használaton kívüli ingatlanban –, ha a tulajdonos ehhez hozzájárul, és akkor már teljes jogú állampolgárként szavazhatnak jövő áprilisban az egyéni jelöltekre és a pártlistákra is.

A nagy számok törvénye alapján nem hiszem, hogy az országos választási eredményt – hiszen csaknem nyolcmillió hazai honfitársunk voksolhat – ők befolyásolhatnák,

ám egy néhány száz lelkes település esetén az önkormányzati választás kimenetelét meghatározhatják.

És ettől kezdve nincs helye annak, hogy vizsgálják, tényleg fiktív bejelentésekről van-e szó. Hiszen nem kell senkinek életvitelszerűen a bejelentett lakcímen tartózkodnia. Mellesleg a billegő körzetekben – ahol a korábbi adatok szerint csak néhány száz vokson múlott, ki lesz a parlamenti képviselő –, érdemes lehet az új szabályozást kihasználni. Tehát be lehet jelenteni bárhová határon túli kettős állampolgárokat, akik esetleg eldönthetik az eredményt.

Más kérdés, hogy a jövő évi választáson nagyjából négyszázezer új, a 18. életévét addig betöltő szavazó lép be a rendszerbe,

és az ők pártprefenciáit elég nehéz mérni. Ennek ellenére is eléggé kínos, hogy a Fidesz az utolsó utáni pillanatban is bele akar avatkozni a választási rendszerbe. Úgy látom, már a látszatra sem adnak. Vajon milyen meglepetés jöhet még?

Forrás

Kapcsolódó

 

Magyar György: a népesség-nyilvántartás, mint közhiteles (?) adatbázis, avagy utat nyitunk a szervezett voksturizmusnak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük