A Norvág Alap „kijárta”: nem bélyegezheti meg a magyar civileket a kormány!

A budapesti és az oslói kormány között a napokban létrejött, a Norvég Civil Alapról szóló megállapodás egyik pontja szerint a program kedvezményezettjei mentesülnek a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény hatálya alól – szúrta ki a Népszava az ügy dokumentumaiból.

Orbán-zurück?

Norvégia lényegében mentességet járt ki az érintett magyar civileknek, nem engedi megbélyegezni azokat. Ez pedig arra utal, hogy a magyar kormánynak több ponton is engednie kellett. Azt ugyanis már korábban megírtuk: a kormány a felügyelete alá akarta volna vonni az alap forrásainak elosztását, de ezt Norvégia „megvétózta” – igaz, azt elérte a kabinet, hogy beleszólása legyen az alap kezelésébe.

Mi is az a „Norvég Alap” kit és mennyivel támogat?

A Norvég Alap civil forrásainak kedvezményezettjei kizárólag kormányfüggetlen szervezetek lehetnek. A támogatási célterületek között kiemelten szerepel a nemek közti egyenlőség, a demokrácia és a jogállamiság erősítése, az LMBTQ-jogok népszerűsítése, vagy éppen az átláthatóság, médiaszabadság.

A pénz legkevesebb 60 százalékát Budapesten kívüli tevékenységekre kell majd költeni. A Norvég Alap magyar civileknek szánt összeg 10,9 millió euró, azaz körülbelül 3,9 milliárd forint. A Magyarországnak szánt teljes Norvég Alapban összesen 214 millió euró – mintegy 75 milliárd forint – van, a pénz nagy része innovációra, gazdaságfejlesztésre megy majd, kormányforrásaink korábban ezért is vették szinte biztosra, hogy ha az utolsó pillanatba is de megegyeznek az oslói kormánnyal.

Az Norvég Alap-ügy előzményei 2014-ig nyúlnak vissza

A magyar kormány nekiment a szerinte „sorosista” Ökotárs Alapítványnak, amely a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt forrásait pályáztatta Magyarországon, és el akarta érni, hogy maga oszthassa el a támogatásokat. Ezt viszont ellenezte a norvég kabinet,

Osló nem engedett abból, hogy a forrásokat kormányfüggetlen szereplőkön keresztül használják fel.

A vita miatt az – EU országait, valamint Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint tömörítő – Európai Gazdasági Térség tizenöt kedvezményezett tagállama közül sokáig csak Magyarország nem írta alá a támogatási megállapodást. A héten azonban megállapodtak a felek. A kompromisszum lényege:

egy későbbi eljárásban, közös megegyezéssel választják majd ki azt a szervezetet, amely elosztja a támogatásokat, de az független lesz a kormányoktól. A pénzt elosztó szervezetnek annyit írnak elő, hogy a konkrét támogatási programok kialakítása során a kormány képviselőivel is konzultálnia kell.

Civiltörvény: a magyar kormány nem akarja érteni, mi a baj!

Nem lehet a civil szervezeteket aszerint listázni, hogy kapnak-e külföldről támogatást – ez teljesen egyértelműen megfogalmazódott az Európai Unió Bíróságának

Mindezek után derült most ki,

hogy Norvégia gyakorlatilag kiemeli a nagy vitákat kiváltó civil törvény hatálya alól azokat a szervezeteket, amelyek a civil alapból támogatást kapnak.

Mint emlékezetes, a törvény alapján az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük, hogy külföldi adományt kapnak, és erről értesíteniük kell az adóhivatalt.

Bár ezt a törvényt az EU Bírósága júniusban az uniós joggal ellentétesnek minősítette és megsemmisítette,

az Országgyűlés máig nem helyezte hatályon kívül. Ennek egyelőre határideje sincs.

A kormánytöbbség ellenzéki kezdeményezésre tárgysorozatba vette ugyan az erről szóló javaslatot, de az nem került napirendre. Így viszont például a jelentős források felett rendelkező Tempus Közalapítvány máig elvárja, hogy a nála pályázó civilek nyilatkozzanak arról, a törvény hatálya alá esnek-e. Az Európai Bíróság ítéletét ráadásul Varga Judit igazságügyi miniszter úgy kommentálta: azt végrehajtja a kabinet, de továbbra is cél, hogy

„a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek”.

Ezért – tette hozzá –

„a kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket” valamilyen „átláthatósági nyilvántartás” létrehozásával.

Célkeresztben a határon túli civilszervezetek - Ki civilje vagy, jó pajtásom?

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága az idén kiemelt figyelmet fordít a határon túli civil szervezetekre – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár

Vagyis a kormánynak továbbra is célja valamiképp megkülönböztetni a külföldről is támogatott szervezeteket

Csakhogy a jelek szerint számított erre a norvég fél a megállapodás megkötésekor. A civil alap kezelésére kiírt pályázatban ugyanis az is szerepel, hogy a kedvezményezettekre a „törvény jövőbeli módosításai” sem vonatkoznak majd.

További részleteket ide kattintva olvashat.

Velencei Bizottság: a kormányoknak tartózkodniuk kell a külföldi finanszírozású civil szerveztek megbélyegzésétől

Az ET tagállamainak lehetővé kell tenniük, hogy a szövetségek és civil szervezetek függetlenül működhessenek és külföldi finanszírozáshoz férjenek hozzá.

Módosítják a civiltörvényt – A civil világot koordináló szervezetet a CÖF-ös Csizmadia László vezeti

A kormány módosítani készül a civiltörvényt. A javaslatból az egyelőre az nem látszik, hogy a Brüsszel által kifogásolt Stop Soros passzusokat korrigálnák.

A kormánynak már van is listája a Stop Soros törvénnyel büntethető civil szervezetekről

A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi