A nyaktiló neve: közösségi közlekedés

A közösségi közlekedés az a pont állítja a napi.hu, amin keresztül a kormány kivéreztetheti, vagy ha úgy szemléletesebb megfontoltja Budapestet.

Ameddig nem oldják meg az előre tervezhető támogatását az ágazatnak, addig, ez marad az első számú póráz aminek vége a mindenkori kormány kezében van.

Volt ilyen megállapodás, egyszer

A fővárosnak utoljára 1998-ban, nem sokkal a választások, azaz a Fidesz hatalomra kerülése előtt sikerült tető alá hoznia egy hosszú távú, normatív finanszírozási rendszert az akkor még regnáló szocialista-szabad demokrata kormánnyal. Írja az oldal

A történelmi hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy azt a megállapodást Horváth Csaba akkori főpolgármester helyettes jelenleg Zugló polgármestere, dolgozta ki Bajnai Gordon miniszterelnökkel.

A hatalomba lépő Fidesz-kormány ezt nem tartotta be. folytatódik a cikk. Az újabb kormányváltást követően, 2002-ben újra napirendre került a kérdés, és két évvel később született egy megállapodás. Ez három pilléren állt.

• Az első, hogy a főváros öt éven át évenként növeli a tarifák reálértékét, azaz az inflációnál nagyobb arányban emeli a jegy- és bérletárakat, majd ezután az inflációt követi.
• A második, hogy az állami költségvetés normatív szabályok szerint támogatja a budapesti tömegközlekedést.
• A harmadik, hogy a főváros igyekszik olyan adóbevételeket beszedni, amelyeket a tömegközlekedés finanszírozására fordít.

A tarifaemelés részben megtörtént. Az állam is hajlandó volt a zsebébe nyúlni, és ezt a vállalását néhány éven át teljesítette, az adókivetési lehetőség ilyen célzott bővítését azonban a kormány végül nem vitte a parlament elé. A kormányoldali képviselők valószínűleg attól tartottak, hogy a többi önkormányzat nem nézné jó szemmel a „kivételezést”, és a fővárosban sem lett volna népszerű. Fejeződik be az idézett cikk.