Érdekes anyag jelent meg a „Magyar Nemzet”-ben Jászberényről, az október 23-ai ünnepségről, amelyet az MSZP helyi elnöke, alpolgármester, a jövőben – kimondani is szörnyű! – szentmise nélkül képzelne el. A legérdekesebb azonban a cikk ama állítása, hogy a Fidesz frakcióvezetője „még nem tudta kérdőre vonni sem Balogh Bélát, sem a polgármestert.”

Október 23-át tehát eddig szentmisével ünnepelte az önkormányzat.

Ezzel nem csupán az a baj, hogy mit szólnak hozzá a nem katolikus hívek, hanem az is, hogy miért állítják választás elé az ateista vagy csak hit iránt közömbös embereket: vagy részt vesznek az önkormányzati szentmisén, vagy nem mennek el az ünnepségre.

Márpedig az állami/önkormányzati ünnepség – ahogy maga az állam/önkormányzat is! – elvileg mindenkié: hívőké és ateistáké egyaránt.

Régen, amikor Magyarországon volt alkotmánybíróság – ráadásul olyan, amelynek munkáját nemzetközileg kiválónak tartották – hasonló témában (állami és egyházi iskolákról) példamutató ítélet született. Az kimondta, hogy nagyobb kényszer elviselni valamit, amit az ember nem akar, mint az, hogy bizonyos helyeken, bizonyos alkalmakkor nélkülöznie kell például az egyházi szertartást. Akár önkormányzati rendezvényeken…

Magyarország elvileg ma is világi állam,

amelyben az állam/önkormányzat és az egyház egymástól elválasztva működik. Nem igazán érthető, kik és miért is ragaszkodnak az állami/önkormányzati és vallási szertartások összekapcsolásához. Különösen érthetetlen ez hazánkban, amely vallási szempontból erősen megosztott, és csupán a lakosság kis része gyakorolja a szertartásos vallásosságot.

Már 1990 körül történtek kísérletek állam és egyház, állam és hitélet összekapcsolására. Kezdetben talán csak augusztus 20-án, de aztán gyakorlatilag minden ünnepnek, akár március 15-ének(!) is része lett az önkormányzati vallásosság: bárhogy nézem, ez azt sugallja, hogy a rendes polgár vallásos. Van, ahol a testületi ülések is imával kezdődnek.

Márpedig az államnak/önkormányzatnak semmi köze polgárai hitéhez, hitetlenségéhez! Ahol az állam/önkormányzat szenteskedik, biztosak lehetünk abban, hogy álszent színjátékot produkálnak.

Vajon az önkormányzati képviselők azt gondolják, azért választották meg őket, hogy szertartásaikat mindenkire rákényszerítsék?

Nos, ha a jászberényi Fidesz-frakció vezetőjének példáját vesszük alapul,

úgy tűnhet, efelől semmi kétség sincsen. Sőt, mintha azt gondolná – ő vagy csak az újságíró? –, hogy az önkormányzati ünnepek és a vallási szertartások elválasztásáért fellépő képviselőt számon kérheti…

Igazán pofátlanság. Persze, ha maga a miniszterelnök is közügyet csinálhat a maga érdekes vallásosságából…

Azt viszont nem értem, hogy a szocialista alpolgármester miért a plébánoshoz fordult, amikor az ügy az önkormányzatra tartozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét