A “példátlan lovag”, hol van még példa lövészkancellárra művészeti egyetemen?! – a láb amely az egyetemi autonómiát tapossa

Tudj’isten, nekem valahogy Tatjána levele Anyeginhez jobban tetszik. De azért a lövészezredes levele a színművészetisekhez is tartalmaz poétikus részleteket. Engem leginkább az bájolt el, ahogy az egyetemi autonómiát -amiért amúgy életét és vérét- féltette az egyetem polgáraitól.

A levél hangneme azért valahogy mégsem annyira tatjánás

Talán inkább a szultán levelére emlékeztet, amelyet a zaporozsjei kozákokhoz írt. 1675-ben IV. Mehmednek háborúzni támadt kedve, mert anélkül ugyebár oda a tekintélye. Vannak ilyen uralkodók, akik a folytonos háborúskodásra építik uralmukat. A lengyelekkel szemben éppen kudarcot vallott, de hogy háború nélkül ne maradjon, a zaporozsjei kozákokat akarta hódoltatni.

Szakasztott mint a lövészkancellár, levelében ő is kíméletes bánásmódot ígért, ha elismerik a hatalmát.

Az ezredes is “büntetlenséggel” kecsegteti azokat,

akik “nevüket is vállalva nyilatkoznak …a SZFE vezetésével való együttműködési szándékukról”.

Különben a dolgozók “munkajogi felelősséggel” tartoznak (azért a sztrájktörvényt elolvashatta volna előtte). A hallgatókat pedig épp most fenyegette kizárással:

“Ha valaki elutasít egy (az ezredes szerint) legitim helyzetet, akkor annak nyilvánvalóan máshol lesz a helye”.

Igazi szultáni szöveg

Bár az eredeti egy kicsit cirkalmasabb volt:

“Én, a Szultán, a Tündöklő Porta ura,…a Nap és a Hold fivére, Isten unokája és földi helytartója, példátlan lovag,… magának Istennek bizalmasa…megparancsolom nektek, zaporozsjei kozákok, hogy önként adjátok meg magatokat nékem mindenfajta ellenállás nélkül, és engem a ti támadásaitokkal ne merjetek nyugtalanítani.”

Nem is értem, a mi ezredesünk ehhez képest miért szerénykedik

Pedig ő is a “Tündöklő Porta” embere, a mi kisistenünk “földi helytartója”, “magának Istennek bizalmasa”, “példátlan lovag”, (hol van még példa lövészkancellárra művészeti egyetemen?!). És neki sem tetszik, hogy a magas Portát “nyugtalanítani merik”. De ő szerény, mint az ibolya.

Lövészibolya

Épp csak azt hirdeti ki, hogy a tanköztársaságnak ezennel vége. Katonaember, ami a szívén, az a száján.

A főnöke annak idején nem mondta ki ilyen nyíltan, hogy az országban a köztársaságnak vége.

Bár “az infrastruktúrát és a pénzügyi feltételeket” ő sem biztosította a működéséhez, ahogy ezt jelentette be az ezredes is. Az internetet már ki is kapcsoltatta. Villany, víz még van, meglátjuk, meddig. Sőt, megtiltotta “a kép- és hangrögzítő eszközök használatát”. Egy filmeseket is képző egyetemen. Eddig a tanköztársaságban folyt tanítás, de most már tényleg nem tud. Dörgedelmekkel illeti a tanárokat és diákokat, mert nem tárgyaltak vele. Megjegyzem, a zaporozsjei kozákok sem tárgyaltak a szultánnal, mert úgy tartották, nincs köze az ő földjükhöz.

De az ezredes még csak nem is szultán

Szolga, és nem parancsnok. Nem dönthet semmiben. Mintha a halálos ítélet kimondása után a hóhérsegéd fecsegne “tárgyalásról” a kivégzendővel. Ki hiszi el neki, hogy rajta múlik, végrehajtja-e az ítéletet!

Úgy emlékszem, Deákék sem Haynauval vagy Bachhal tárgyaltak a kiegyezésről. Ahhoz Ferenc József akarata kellett.

A zaporozsjei kozákok feleltek a szultánnak

A jelenetet Repin híres képén láthatjuk. Sajnos nem idézhetem, mert csupa szalonképtelen kifejezést tartalmaz, az “ördög rablótársának”, gonosztevőnek nevezik a szultánt. Még a legfinomabbnak ez a minősítés mondható: “Hát milyen lovag vagy te, ha csupasz seggel még egy sünt se bírsz agyoncsapni!” (Bocsánat.) Ennyit a páratlanságról és a sündisznókról.

A lényeg félreérthetetlen: “a seregedtől nem félünk, földön és vízen megütközünk veled”.

A színműsök szerencsére jólneveltek.

A sajtótájékoztatójukon határozottan, de kifogástalan modorban utasítják el a magát szultánnak képzelő kancellárt.

Csak a történet kereksége érdekében jegyzem meg,

hogy IV. Mehmed ezek után nem támadta meg a kozákokat. Persze háborúskodás nélkül nem bírt létezni, de pár évvel később jobbnak látta inkább Bécset célba venni. Pechjére: ezzel annyira feldühített mindenkit, hogy erős szövetség alakult ellene, és Magyarország is felszabadult.

Na, ezért nem jó, ha egy szultán túl sokat levelezget. Még a végén megszabadul tőle az ország.

Forrás

gyermekpornográfiával

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük