„A populisták trükkje” – és mint tőle magától tudjuk, Orbán mindenben kiváló

Egy ausztrál populizmus kutató Benjamin Moffit szerint a populisták relatív sikerének titka a válság. Mindig akkor tűnnek föl, ázsiójuk mindig akkor nő, ha válság van és akkor jutnak hatalomra, ha a válságot nem sikerül kezelni, megszüntetni.

A válságérzet a nélkülözhetetlen „falat kenyér”….

Ha a konszolidált viszonyok fenntartásában érdekelt felelős politikai erők hatékony intézkedéseket tesznek a válság kezelésére, akkor kifogják a szelet a populisták vitorlájából. A válság érzete azonban nem feltétlenül azonos magával a válsággal. A populisták tehát a válságpszichózis fenntartásában érdekeltek a válság megszűnése után is.

A legjobb európai példa a menekült válság. 2015-ben menekültek százezrei árasztották el Európát. Ez valódi válságot idézett elő, amelyet azonban számos intézkedéssel próbáltak kezelni a populisták által sokat szidott európai vezetők. Ma az Európába érkező menekültszám olyan alacsony, hogy az semmilyen válságot nem jelent. Orbán, Salvíni, Strache ès cinkosaik azonban abban érdekeltek, hogy a menekült válságpszichózist továbbra is fenntartsák, mert enélkül elvesztenék a támogatottságukat.

Orbán külön eset.

Ő minden tekintetben válság populista, nemcsak menekült ügyben. Az őszödi válság juttatta hatalomra és azóta minden lépését a válság hangulat fenntartása vezérli. Tőle azt várni, hogy megszüntesse, vagy akár csak enyhítse a magyar társadalmat jellemző sokféle válságot teljesen hiábavaló várakozás, hiszen ő a permanens válság hangulat fenntartásában érdekelt.

Mindenkinek tartania kell mindenkitől. A szegénynek a gazdagtól és fordítva, a városinak a falusitól, az értelmiséginek a munkástól, a magyarnak a cigánytól és persze mindenkinek a migránstól és a vesztünket akaró EU-tól.

A közelgő EP és önkormányzati választás eredménye, és egyáltalán az ország normalizálása nagyrészt azon múlik, hogy sikerül e legalább csökkenteni Orbán válságpszichózisának a hatását.

Szerző: Kaltenbach Jenő

„Na, mi van már? Tíz perce Moszkvában, és még semmi nyelvrokonság?”