A reggae az emberiség szellemi kulturális öröksége!

Felkerült a reggae az emberiség szellemi kulturális örökség listájára – közölte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága a Port Louis-i tanácskozásán. A világszervezet elismerte a műfaj egész világra kiterjedő hatását és politikai súlyát.

A jelölést a zenei műfaj hazája, Jamaica nyújtotta be,

Olivia Grange, a karibi szigetország kulturális minisztere a tanácskozáson úgy érvelt:

„A reggae egyedülállóan jamaicai. Ezt a zenét mi hoztuk létre, és a világ összes szegletébe átterjedt.”

A világszervezet elismerte a műfaj egész világra kiterjedő hatását és politikai súlyát. Az UNESCO indoklása szerint a reggae vitathatatlanul hozzájárult a nemzetközi diskurzushoz olyan témákban, mint az igazságtalanság, az ellenállás, a szeretet és az emberség, valamint hatása egyszerre volt szellemi, társadalompolitikai, érzelmi és spirituális.

A Majestic Media videója örökítette meg a nem mindennapi eseményt, a felcsendülő zene hatására nemcsak a jamaikai küldöttség, de az egész terem táncra perdült (a zene és a tánc 3:33-nál kezdődik):

A rasztafárik egyik legmeghatározóbb előadója a jamaikai Bob Marley volt, de legalábbis ő volt az, akinek a neve az egész világon ismertté vált.

A reggae mellett 9 másik hagyományt, ünnepi rítust, előadó-művészetet, régi kézműves gyakorlatot vett fel a bizottság a szellemi kulturális örökség listájára, köztük

  • a dél-franciaországi parfümkészítés gyakorlatát,
  • az azeri-török-kazah kezdeményezésű, 12 mondából álló Dede Korkut könyvét,
  • a fehér, a sarlós gamandor gyógyfű betakarításának bosznia-hercegovinai hagyományát,
  • a horvátországi Medimurska popevka népdalt,
  • a kubai Las Parrandas népművészeti fesztivált, és
  • a kékfestés hagyományát Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia kezdeményezésére.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadó-művészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza. A mauritiusi fővárosban hétfőn kezdődött és december 1-ig tartó ülésen több mint 40 hagyomány jelöléséről döntenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük