Reszkess vírus! Jön a parancs! – A rendeleti kormányzás erényei és páratlan lehetőségei
A felhatalmazást a kormány megkapta! Éljen vele! Nem elég ha Orbán Viktor kijelenti, sőt rendeletben rögzíti, hogy az orosz és a kínai vakcinák jók, és az OGYI-nek coki! Nem elég, ha a külügyi macskajancsi piaci fürkészt és beszerzőt játszik!
A vírussal is szót kellene érteni a kormánynak,
például azt is rendeletbe foglalhatnák, hogy
- a COVID-19-nek Magyarországon január 31-től nincs többé joga a fertőzésre.
- Kormányrendeletben kellene véglegesíteni, hogy minden magyar beteg meggyógyul,
- illetve minden magyar immunitást kap a kormánytól. A járványnak ezennel vége! (A templomokban hálaadó istentiszteletet kell tartani a nagy magyar siker örömére, s a szentbeszédbe bele kell foglalni Orbán Viktor nevét!)
Az eljárás mintájára az élet egyéb területein is hatásos eszközként lehetne bevetni a rendeleti kormányzást
Például az írók-költők, mihaszna csepűrágók tevékenységéről ugyancsak kormányrendeletet kellene kiadni, hogy a jövőben kizárólag kiváló műveket alkothatnak az illiberális-magyar-keresztény szellemiség jegyében. (Volt már valami hasonló, igen sikeres próbálkozás: Andrej Alexandrovics Zsdanov, a szocialista realizmus atyja ajánlotta a szovjet írók figyelmébe: „Elvtársak! Alkossatok remekműveket!)
Érvényes lehetne a jogszabály a kutatási eredményekre is
Most, hogy a tudományos akadémiának nincs módja belekotyogni a kormány által vezérelt kutatásokba, legfőbb ideje lenne jogilag fixálni, hogy a hazai kutatóhelyeken a jövőben csak parádés eredmények születhetnek! Mellesleg pedig ugyancsak ideje lenne az időjárás jogi szabályozásának, ezzel megszüntethető lenne a mezőgazdasági munkákra és a termésre oly ártalmas aszály, a belvíz és az árvíz, valamint a sáskajárás – hacsak az utóbbira nem adna kivételes jogot a rendelet egynémely kivételezett sáskafajtáknak.
Jogosultságot az autóvezetésre
a jövőben nem tanfolyam és vizsga révén lehetne szerezni, hanem a kormány döntené el rendeleti úton, hogy ki vezethet és ki nem. Egyszerűbb lenne így az élet minden érdekeltnek, mert elég lenne az illeték befizetésével megszerezni a jogosítványt. Olcsóbb lenne így, mint a Garay téren.
De más cél is szóba jöhet!
Itten van ugyebár a foci, a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat. Jogszabály egyelőre nem rögzíti, hogy a magyar bajnokságban szereplő labdarúgók egytől egyig kiválóságok, érkeztek bár a csádi másodosztályból, vagy a kirgiz öregfiúk bajokságából. Szükséges lenne már méltányos írott kereteket szabni a magyar foci minőségének, s meghirdetni, hogy
aki magyar egyesületi, pláne nemzeti színekben szerepel, az csak jó, jobb vagy legjobb lehet – még akkor is, hanem nem képes a labdába egyeneset rúgni.
Annak jár a milliós fizetés, a Tao, és a nagylógórend a dunai kavicsokkal! Ez előfeltétele a magyar foci kiemelkedésének a nyomorult vacak angol-spanyol-olasz-német bajnokságok közül.
De a kormánynak van dolga egyebütt is!
A köznyugalom érdekében a jövőben kiadni szükséges rendelet szerint nem csak a hajléktalanokat kellene alkalomadtán hűvösre ültetni, hanem az éhes embereket is. Mostanában mind többen vannak, akik a városok utcáit róják üveges szemmel és korgó gyomorral, a visszhangos korgás pedig alkalmas a köznyugalom megzavarására, mielőbb szigorúan szabályozni kell ezt a társadalomellenes viselkedést!
Aki nem képes uralkodni magán közterületen, azt néhány órára érdemes lenne sittre vágni, hogy megtanulja a rendet!
És hogy mindezen közérdekű rendeleteknek könnyen érvényt lehessen szerezni,
cél-irányos lenne törvényben körül bástyázni azt a határozott társadalmi igényt, hogy az okosokat kormányhatározat minősítse okosoknak, a hülyéket hülyéknek! Így majd elválik a tiszta búza az ocsútól, a jó fideszes a rossz nem fideszestől. Mire Szijjártó főfürkész Kínából hazatér az első porció vakcinával, a legtöbb rendelet készen is lehet. Minden az érvényes jogrend szerint!
