A Szegedről indult Karikó Katalin szabadalma kellett a COVID-19 vakcina kifejlesztéséhez

Dr. Karikó Katalin férjével és három éves kislányával Szegedről 1985-ben emigrált az Egyesült Államokba. A kis Zsuzsi játékmackójában csempésztek be az országba 1200 dollárt, amivel elkezdhették új életüket...

A New York Post részletes cikkben mutatja be azt a magyar tudóst, akinek mRNS szabadalma segítségével a BioNTech és a Pfizer elsőként tudta előállítani a COVID-19 vakcinát.

Az igalmas családi történet Magyarországról indul

Karikó Katalin 1955-ben Szolnokon született, Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt. A biológiát Kisújszálláson, az Arany János úti általános iskolában szerette meg.

1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését. 1983-ban avatták doktorrá.

1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, ahol 1985-ig dolgozott. Ott kezdett el vírusokkal dolgozni és először használt módosított nucleotidot – cordycepint.

1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait.

Új élet Amerikában

Először a phildelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleotidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott.

Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát.

Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”.

A Forbes írta meg, hogy a szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS (mRNS) szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. A kódot az RNS-molekulát felépítő négyféle nukleotid sorrendje adja. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.

1998-ban került az egyetemre Drew Weissmann immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást.

2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítette el a kívánt mRNS-eket. Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről.

A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan.

A UPenn korábbi elnöke nem értette meg Karikó munkáját, szó szerint kitette a laboratóriumából és azt mondta neki érje be egy kis irodával, ott folytassa a munkáját.

Karikó Katalin a New York Postnak nevetve mondta, hogy miközben találmányán majd milliárdokat keresnek, ő talán 3 millió dollárt kaphat szabadalma után.

2013-ban japán kollégájával Hirumi Muramatsuval elhatározták, hogy elmennek egy klinikai programmal rendelkező céghez, és az mRNS-terápia megvalósításán dolgoznak. A mainzi BioNTechet, Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek mRNS-t terápiás célra.

Karikó és Muramatsu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a cég alelnöke lett.

A kezdeti nehézségekről Karikó nevetve mesélte a New York Postnak, hogy valóban őt kezdetben sokan és sokáig megalázták, de őt ez nem érdekelte. Mindig csak a munkájára koncentrált és örül annak megérhette, hogy beérjenek a kutatásainak gyümölcse.

Derrick Rossi, aki az Egyesült Államok vezető molekuláris biológusa azt mondta a The Postnak, hogy a Karikó-Weissmann szabadalaom és az arra épülő kutatás kémiai Nobel-díjra esélyes.

Rossi szerint az volt a kezdeti nehézség, hogy Karikó jó értelemben nem tudta eladni magát a projektet, mert ő nem üzletember, promóter, hanem klasszikus tudós, kutató, aki a laborjában mozog otthonosan.

Kate Kariko egy szuperhős

Ezt posztolta ki a twitteren két héttel ezelőtt Dr. David Langer, a Lenox Hill Hospital idegsebész igazgatója. Langer elmondta ő figyelemmel kísérte Karikó kutatásának kezdeti nehézségeit.

„Szemtanúja voltam kitűnő munkaerkölcsének és, hogy mennyire fókuszált és mindig igaza lett a kétkedőkkel szemben. Mindannyiunktől óriási hálát érdemel meg.”

Karikó Katalin munkamániás, ahogy Amerikában mondják workaholic. Hajnali 5 órakor kel és a házuk alagsorában lévő házi laborjában dolgozik.

A The Postnak elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy rákos lehet, de szerencsére nagyobb volt az ijedtség, mint a baj. Karikó az újságírót és a riportert is maszkban fogadta, ám később a biztonságos távolságtartás mellett levette azt.

Karikó határozottan kijelentette, hogy ő is beadatja magának az új COVID-19 elleni vakcinát, mint mondta:

„Ettől senkinek sem kell félnie”

Az alagsorban nemcsak a laboratórium van berendezve, de ott van egy evezőgép is, amit rendszeresen használnak, férjével Francia Bélával.

Ennek azért is van jelentősége, mert a velük együtt disszidált Francia Zsuzsanna is ezt a sportágat választotta és Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok lett. 2008-ban Pekingben és négy évvel később Londonban is az amerikai nyolcas tagjaként szerzett olimpiai aranyérmet.

Igazán sportos a család, hiszen Béla és Katalin is maratoni futók is egyben.

Karikó Katalin nevetve mondta el még egyszer, hogy a szabadalma felhasználásért három millió dollárt kaphat, de őt ez nem érdekli, semmiben sem fogja megváltoztatni az életét. Ugyanúgy dolgozik tovább, mint eddig.

Dr. Karikó Katalin 2009 óta Kisújszállás városának Tiszteletbeli Polgára

Forrás: New York Post / Forbes/ wikipedia